73474. lajstromszámú szabadalom • Lökéstompító golyós csapágy járművek kerekei részére
— 2 — 7. és 8. ábrák egy függélyes metszetet mutatnak a találmány tárgyának egy másik kiviteli alakjánál, melynél a szerkezeti elv megtartása mellett, vagyis egy excentrikus agydarabbal, az elrendezés olyan, hogy a golyós koszorúk, elhagyásával a tengelycsapot hordó és közvetlenül körülvevő ágydarab a kerékagyban nyer elhelyezést. Ezen okból a találmány tárgyának ezen kiviteli alakja különösen alkalmas nehéz járművekhez (pl. teherkocsikhoz stb.) A lökéshárító ágyazás egy további példakénti kiviteli alakját mutatják a 9., 10. és 11. ábrák. Ezen alaknál a golyós ágy nagyobb, szélességgel és több, egymáshoz képest tehermentesített, ágydarabból van kiképezve és pedig a 9. ábra egy oldalnézetet a 10. ábra egy függélyes metszetet és végül a 11. ábra egy vízszintes metszetet mutat a 9. ábra ABCDE vonala szerint. Általánosságban tehát a találmány tárgya az 1. ábrán látható részekből áll. Az (a) kerékagyfuratot centrikusán körülvevő (b) golyóskoszorú köré ismert módon egy második (c) golyóskoszorú van helyezve, mely azonban a találmány értelmében az előbbihez és az agyfurat középhez képest excentrikusan áll, ezen külső (c) koszorúra van ismert módon a kerék a (d) aggyal fölhúzva. Ily módon lesz a kerékagyfurat részére egy (f) ágydarab létesítve, mely a külső golyóskoszorún belül önálló, vagyis a keréknek az agyfurat körüli forgásától független forgó és hajlómozgásokat tud végezni. Világos, hogy — ha a tengelyagy meg van terhelve — ez az (f) középdarab moz • gékonysága folytán létesülő legmélyebb helyzetet foglalja el (1. és 2. ábra) a kerék lefejtődései természetesen épúgy történnek az (a) tengelyagy körül, mint a centrikusán elhelyezett golyóscsapágyaknál. Mihelyt azonban a pályán levő akadály a kerékkoszoru sima lefejtődést gátolja, vagyis lökés létesül, akkor az a jármű eleven erejénél fogva a (a) tengelyagy és vele együttesen az (f) darabnak a külső (c) golyóskoszorun belül lefolyó, körben való elfordulásában nyilvánu' és az egész kocsiterhelésnek ily módon való megemelésében fog a lökés teljesen fölemésztődni. Ezen fölemésztése a lökésnek fokozatos, mert az irány, melyben a lökéshatás elsősorban a mozgó ágydarabra hatott, állandóan változik és az a komponens, mely a terhelt tengelyagynak a lökés okozta emelése ellen működik, állandóan nő. Hevesebb lökéseknél elő fog fordulni, hogy a tengelyagy a külső golyóskoszorú tengelye körül egy teljes körforgást fog végezni és másrészt elő fog állni, hepe hupás talajon és kockaköveken a tengelyagynak az előbb említett tengely körüli állandóan váltakozó helyzetváltozása is, mely adott körülmények között előbbinek az utóbbi körül végzendő tartós körforgásában fog nyilvánulni, amenynyiben ezen mozgást váltakozva az (f) ágydarab és a kerék fogja végezni. Emellett a rázások a járműnek lágy föl- és lefelé ingásában fognak jelentkezni minden lökés nélkül. Olyan kerekeknél, melyeket ugyanazon (a) tengely hajt, melyen azok ülnek, azon célból, hogy ily golyós ágy legyen alkalmazható, az (a) tengely és (d) kerékagy között szükség van egy különleges kapcsolatra. Ezon a 3. b ábrákban látható — kiviteli formánál (e) a kocsiváz egy részét képező ágytokja az (a) hajtótengelynek, melyre a belső (g) ágygyűrű van ágyazva. Az (a) tengely folytatása a négyszögletes (h) rész, amelyre pl. egy gyűrű és egy anya segélyével az (o) tárcsa van megerősítve (5. ábra). Ezen (i) tárcsán, miként ez a 4. ábrából látható, (k) hasítékok vannak, melyeknek hossza az ágy excentricitásának kétszerese. Ezek egyikében foglal helyet az (n) pecek, mely a (d) kerékagyon megerősített (m) lapba van csavarva. Az így kapott mozgatható kapcsolattal lesz a mozgás az (a) tengelyről a (d) kerékagyra átvive, anélkül, hogy az (f) ágydarab a lökéshárító mozgásaiban gátolva volna. Áz átvitelnek a (k) hasíték esetleges elváltozásaiból folyó zavara esetén ez az (n) peceknek egy másik (k) hasítékba való átvitelével megszüntethető. Ugyanígy lehet az (n) pecek lecsavarásával
