73426. lajstromszámú szabadalom • Tüzérségi lövedékgyújtó
tagfalú henger a (6) fenéklemezre támaszkodó (12) karimával van ellátva. Ezen a karimán pihen a (12) csavarrúgó, melynek fölső vége a (3) furat alsó, bővebb részének vállához .támaszkodik. A (9) henger (10) harántlemeze csavarmenetekkel ellátott központos furattal van ellátva, melybe ai (13) ütőszög vaim becsavarolva. A (13) ütőszög tányérszerü, a furat egész belső terét kitöltő (14) fejlemezzel van ellátva, mely a gyújtó működésének kezdetén az 1. ábra szlerinti helyzetet foglalja el, vagyis ai (4) gátló- * henger alsó fölületének közelében van. A (14) fejlemez vastagsága a kerülete felé tetemesen csökkem. A (13) ütőszög a (10) harántlemezbe becsavarolt középső része alatt és fölött oly vékony, hogy a, (10) harántlemez furatán könnyen átdugható. A (13) ütőszög alul a (15) gyújtótűben végződik mely a lövedék normálig helyzetében elegendő távolságban van a (8) gyutacsból. A (12) nyomórúgó a (9) ütőhengcf állandóan a (6) fenéklemezhez szorítja. Normális helyzetben -a gyújtó az 1. ábra szeimti helyzetet foglalja el, melyben a (13) ütőszög biztosítva van; esetleges '-zandékoíatlan elmozgását fölfelé a (4) gátlóhenger, lefelé pedig a (9) henger fölső pereme gátolja (2. ábra). Ezek után a gyújtó működési módját akaróin ismertetni a rajz 1—4. ábrái nyomán, még pedig előbb a lágy, azután a kemény tárgyakra való fölcsapódás esetén. A lövedékcsőbe való behelyezés előtt a lövedék raktározásánál a gyújtó üregét elzáró (5) csavart természetesen lecsavaroljuk, amint aizt a 2. ábra szemlélteti. Elsütés után a lövedék rotációja folytán a (13) ütőszög a 'lövedék a haladás irányához képest hátirafelé csavarodik (2. ábra), amikor is a (14) lemez vékony szegélyével a (9) hengerre támaszkodik; ebben a helyzetben a gyújtás még není következik be. Ha a lövedék már most pl. vízre csapódik föl, akikor a következő folyamat megy végbe: A víz a nyitott (4) gátlóhengeren beáramlik a gyújtó (3) ürös terébe és a levegőt ebben a térben összeszorítja. A lövedék nagy tömege és nagy sebessége folytán tetemes mozgási energiával bír, úgy hogy a víz a lövedék sebességét alig csökkentheti, de ,m!ivel a (13) ütőszög a (14) lemezzel együtt csekély tömegű és ezért csekély mozgási energiával bír, a lövedékhez és a (8) gyutacshoz képest vissza fog maraidni, úgy hogy a (14) lemez1 vékony pereme behajlik (3. ábra) és keletkezett karimájával behatol a (9) hengerbe, miközben) a (15) gyujtótű a (8) gyutacsot meggyújtja. Víznek a (9) hengerbe való behatolását/ az a körülmény gátolja, hogy a (14) lemiez karimája a (9) hengerbe való beszorulása közben jól tömít. Kemény, vagyis nagy ellenállású anyagra való fölcsapódásnál a gyújtás a tehetetlenség elve alapján jön létre, még pedig két egymást követő fázisban. Az dlső fázisban az ütő, a másikban pedig magának az ütőszög tehetetlensége érvényesül. Ha ugyanis a lövedék kemény vagy nagy mértékben ellenálló anyagra csapódik föl, akkor az ütő gyanánt működő (9) henger tehetetlenségénél fogva előre szökik a 4. ábrában föltűn teteit helyzetbe, miközben a (12) rúgót összeszorítja. A (9) henger előreszökése közben beleütközik a (14) lemezbe, melyet magával visz és hozzászorítja a (4) gátlóhengerhez, miközben a (14) lemez szegélye a (4) gátlóhenger és a (9) ütőhenger közé kerülve, fölhajlik és jól beszorul a (9) hengerbe. Ha a (9) henger már most az összeszorított (12) rúgó kiterjedésénél ismét visszamegy kezdeti helyzetébe (3. ábra), akkor magával viszi a (13) ütőszöget, még pedig nemcsak azért, mert vele egy darabot alkot, hanem azért is, mert a (10) harántlemez beleütközik a (13) harántlemez csavaros részébe. A (13) ütőszög ekkor tehetetlenségénél fogva a (8) gyutacs felé csappan és azt meggyújtja. Keményebb anyagnál emellett a gyújtás önműködő késleltetése azáltal áll be, hogy a (9) hen-
