73426. lajstromszámú szabadalom • Tüzérségi lövedékgyújtó

ger a lövedék haladási irányában, aininái jobban mozog előre, mennél ellenállóbb az anyag, mélyre a lövedék fölcsapódik és ily módon annál később csappan vissza, minek következtében, az ütőszög annál később létesít gyújtást. Az eddigi ismertetett foganatosítási alaknál egyetlen gyújtó szolgál úgy a cseikély, mint a nagy ellenállási tárgyakra való fölcsapódásánál. Az 5—8. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál ezzel szemben két gyújtó van elrendezve, még pedig egy a lágy ésj egy a kemény aínyagra való fölcsapódásnál való működtetés számára. Az (1) gyújtótest ezen esetben Is végig van fúrva. A (3) furat alul bővebb, fölül keskenyebb, A fölső részbe van beerősítve a (16) vezetőlemez, melybe a (15) gyújtószöggel ellátott ütőszög van becsavarolva. A (14) fejlemez ezen foganatosítási alaknál csupán az (1) gyújtófej (3) furatának elzárására szolgál. A (16) lemezre (17) rúgó támaszkodik, melynek fölső vége egy a (13) ütőszögen vezetett (18) lemezre támaszkodik. A (3) furat keskenyebb részét alul a becsavarok (19) betét zárja el, melybe rézsútos (20) tűzcsatorna van befúrva. A (3) furat bővebb részébe az ütő gyamánt szolgáló (21) hüvely van behelyezve, mely normális helyzetben a (3) hüvely alsó végébe csavarolt (22) csavarra támaszkodik. A (21) hüvely nem tölti ki teljesen a (3) furat bővebb részét, hanem fönt (24) gyűrűs tér marad szabadon. A (22) csavar központos (25) furatába a gyújtás késleltetését előidéző sajtolt lőpor vagy efféle van behelyezve: (26) jelöli a gyújtótüt, mely az alsó (28) gyutacsra csappaa. (29) a (15) gyújtótűvel együtt működő fölső gyutacsot jelöli. A (21) hüvely üregében a (31) szögletalakú tartókra támaszkodó (30) gyűrű van elhelyezve. A (24) gyűrűs térhez az (1) gyújtófejbe befúrt (32) tűzcsatorna csatlakozik, mely lényegében párhuzamosan halad a (25) tűzcsatornáva'l; mindkét csatorna a lövedék üregébe torkolik. A (32) tűzcsatorna késleltető töltetet nem tartalmaz. Az ismertetett lövedék működési módja a következő: Lágy vagy csekély ellenállású anyagra való fölcsapódásnál: A lövedék rotációjánál a (13) ütőszög hátrafélé csavarodik (6. ábra), úgy hogy fölcsapódásnál, az anyag ellenállása folytán, a (14) lemez beszorul, beleütközik a (18) lemezbe, öszszenyomja a (17) rúgót (7. ábra) és gyújtást idéz elő a (15) ütőszögnek a (29) .gyutacshoz való csapódása folytán. A tűz a (20) és (22) csatornákon adódik tovább. Kilövésnél a (30) gyűrű visszamarad, a (21) hüvely azonban nem szökik előre. Csekély ellenállású anyagnál tehát a fölső (15, 29) gyújtó működik. Kemény, nagy ellenállású anyagra való fölcsapódásnál, ellenben amikor az alsó, (26, 28) gyújtó működtetitk (8. ábra), a (21) hüvely tehetetlenségénél fokva előreszökik, amikor is a (26) gyújtótű a (28) gyutacshoz csapódva, azt meggyújtja. A tűz a (25) tűzcsa'.ornába csap át, mely kiég. Ily módon létesül ai kemény tárgyakra való fölcsapódásnál kívánatos késleltetés. Előreszökése folytán a (21) hüvely falai kitöltik a (24) gyűrűs teret amíikor is az összeköttetés a (20, 30) tűzcsatornák között megszakad. A (15) iitőszög kemény anyagra való fölcsapódásnál vagy egyáltalában nem jut működésbe, amikor nem hatol be anyag a gyújtó ürös terébe, ha azonban mélyebb behatolás esetén mégis előreszökik és gyújtást idéz elő, akkor tűz még sem terjedhet át a (20) tűzcsatornábó'L a (30) tűzcsatornárai, mert a (21) hüvely, mint említettem, a (24) gyűrűs térbe hatolt és elzárta a (20) és (30) csatornák közötti közlekedést. A 9—11. ábrákban föltüntetett harmadik foganatosítási alak anyag lényegében megegyezik az 5—8. ábráik szerinti foganatosítási alakkal, mégis azzal az eltéréssel, hogy az ez utóbbiban elrendezett két rész, nevezetesen a (21) ütő és a (20) tűzcsatornát tartalmazó (19) betét ezen