73287. lajstromszámú szabadalom • Berendezés poralakú szemcsés vagy darabos anyagok továbbítására, keverésére vagy megforgatására

viegjelent 1919, évi március hó 28

8-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 78287. szám. V/f. OSZTÁLYBerendezés poralaku, szemcsés vagy darabos anyagok továbbítására, rostálására, keverésére vagy megforgatására. AKT.-GES. R. HP. WAAGNER, L. & J. BIRÓ & A. KURZ CÉG ÉS SEIDER ARTÚR FŐMÉRNÖK BÉCSBEN. A bejelentés nap .'a 1917 szeptember"hó 30-ika. Elsőbbsége 1916 november hó 16-ika. A jelen találmány tárgya berendezés pcralakú szemcsés, vagy darabos anyagok továbbítására, rostálására, keverésére, vagy megforgatására. A berendezésnek egy kiviteli alakját a mellékelt rajz 1. ábrája függélyes hosszmetszetben, a 2. ábra végnézetben, a 3. ábra függélyes keresztmetszetben, a 4. ábra fölülnézetben tünteti föl, míg az 5. és 6. ábra a berendezést a működési mód szemléltetése végett két különböző helyzetben mutatja. A teknőalakú. (a) szekrényben, vagy csatornában a (b), (c) szárnyak vannak egymás mögött elrendezve, amelyiekneky párhuzamos forgástengelyei ugyanazon többé-kevésbé vízszintes síkban feküsznek. Az összes (b), (c) szárnyak az 1. ábra nyilai által jelzett azonos forgási irányban hajtatnak és kölcsönös helyzetük olyan, hogy egyfelől az első, harmadik, ötödik stb., másfelől a második, negyedik, hatodik stb. szárny forgás közben egyforma helyzetet foglal el. Az 1. ábrán föltüntetett állásban a (b) csoport szárnyai függélyes, a (c) csoport szárnyai pedig vízszintes helyzetben vannak; ugyanezt a helyzetet tünteti föl vázlatosan az 5. ábra is. Ha a szárnyakat a nyilak irányában elforgatjuk, akkor azok végül a 6. ábrán föltüntetett helyzetbe kerülnek, amelyben a (b) szárnyak ismét egyenlő szög alatt állnak s ugyanez az eset a (c) szárnyakkal is. Ugyanígy történik minden közbenső helyzetben is.' Amellett a szomszédos (b), (c) szárnyak kölcsönös helyzete olyan, hogy két függélyes (b) szárny egymástóli távolsága egy (c) szárny hosszával egyenlő s minthogy egymás között az összes szárnyak egyenlő hosszúak, ennélfogva két függélyes helyzetű (c) szárny távolsága is megegyezik egy-egy (b) szárny hosszával, mely utóbbiak ekkor vízszintes helyzetben vannak. A szárnyaknak az 1. és 5. ábrán föltiintetett helyzetében tehát alul zárt rekeszek képződnek, amelyeket két függélyes és egy vízszintes szárny határol. Ha aztán a szárnyak ugyanazon irányban továbbfordulnak, akkor a rekeszek alakja fokozatosan megváltozik, míg végül a 6. ábrán látható V-alak jön létre, amelynél a szomszédos szárnyak élei érintkeznek egymással. A 6. ábrán föltüntetett határhelyzetből a (c) szárnyak fokozatosan fölegyenesednek, míg a (b) szárnyak a vízszintes helyzethez közelednek, miközben a (b) szárnyak élei állandóan a (c) szárnyak fölületein maradnak fekve. Végül függélyes (c) szárnyak és vízszintes (b) szárnyak mellett ugyanez a rekeszalak adódik ki, mint amilyen az 5. ábrán látható. Ha az I. tölcséren keresztül (5. ábra) az első rekeszbe poralakú, szemcsés, vagy darabos anyagot öntünk bizonyos magasságig és a szárnyakat az óramutató irányában forgásba hozzuk, akkor az