73287. lajstromszámú szabadalom • Berendezés poralakú szemcsés vagy darabos anyagok továbbítására, keverésére vagy megforgatására

5. ábrabeli helyzetből a 6. ábra szerinti helyzetbe való átmenetnél az első (c) szárny az anyagot az első (b) szárnyról fokozatosan lesúrolja, úgy, hogy az anyag az első (c) és második (b) szárny között fog feküdni. A. szárnyak továbbforgásánál a második (b) szárny az anyagot az első (c) szárnyról aiulról fölfelé fokozatosan lesúrolja és egyúttal a második (c) szárnnyal is érintkezésbe engedi jutni, míg végre az anyag a két első függélyes (c) szárny és a közöttük fekvő vízszintes (b) szárny által alkotott rekeszben íog feküdni. Az 5. ábrával való összehasonlításból következik, hogy az anyag az 5. ábra első rekeszéhez képest egy szárny félhosszával jobbra tolódott. Könnyen belátható, hogy a szárnyaknak ugyanezen értelemben történő folytatólagos forgásánál az első rekeszbe öntött anyag a folyton frissen képződő és folyton változó alakú rekeszeken egymásután végigvándorol, amennyiben a forgó szárnyak által mindig tovább tolatik, úgy, hogy végül az (a) szekrény jobboldali végén a II. kiürítő toldathoz jut. Az anyag eközben a rekeszeknek folyton változó alakja következtében nemcsak előbbre tolatik, hanem meg is íorgattatik és összekeveredik, még pedig sokkal hatásosabban, mint amennyire szállító csiga segélyével lehetséges volna. Magától értetődik, hogy I. tölcséren át való beöntés a szárnyak forgásától függő sebességgel megszikítás nélkül végezhető, úgy, hogy a berendezés üzeme folytonos lehet. A szabályos üzem érdekében csak arra kell figyelemmel lennünk, hogy a szárnyak által alkotott rekeszeket az anyag úgyszólva el ne árassza. Ha meghatározott mennyiségű anyagnak benső keveredését akarjuk elérni, akkor úgy járhatunk el, hogy az első rekesz megtöltése után a további beöntést beszüntetjük és a szárnyakat csak addig hajtjuk az óramutató irányában, míg az anyag az utolsó szárnyak által alkotott rekeszbe nem érkezik, mire a forgatás irányát ellenkezővé tesszük. Az anyag ekkor visszafelé vándorol s a forgásirány többszöri megváltoztatásával teljes keveredése érhető el. Ha a szárnyak rostaszerűen át vannak lyukgatva, akkor egyúttal az anyag meg is rostálható. Ha a lyukbőségek az egymásra következő szárnyakban növekednek, akkor az anyagnak ugyanazon irányban való eltolásával a szemcsés rész a darabos résztől elválasztható, amennyiben a legkisebb részek az első szárnyon áthullnak, a nagyobb részek pedig tovább vándorolnak, míg elég bő lyukakra nem találnak, amelyeken aztán szintén átesnek. Az (a) szekrény alsó részén ekkor külön kiürítő toldatok alkalmazandók. Hogy a szárnyak minden helyzetében alul zárt rekeszek képződhessenek, a szárnyak nem foroghatnak egyenletes szögsebességgel, mivel ekkor bizonyos helyzetekbén hézagok maradnának az egymásra következő szárnyak élei és fölületei között, más helyzetekben pedig a szomszédos szárnyak egymásba hatolnának. Mint a 7. ábra mutatja, az 5. ábrabeli helyzetből a 6. ábra szerinti helyzetbe való átmenetnél a (b) szárnynak a. a (c) szárnynak pedig {} szöget kell leirnia, ahol a kisebb mint • Továbbíorgásnál aztán a (b) szárny szögsebességének növekednie, a (c) szárnyénak pedig csökkennie kell, ha azt akarjuk, hogy a (b) szárnyak élei a (c) szárnyak fölületeivel állandóan érintkezésben maradjanak. Ennélfogva oly hajtómű alkalmazandó, amely a szárnyaknak ezen egyenlőtlen sebességű forgását biztosítja. Ezen hajtómű példaképeni kivitelét a 2. ábra szemlélteti. Minthogy a (b) és (c) csoportok szárnyai egyformán mozgatandók, a (b) szárnyak hajtóművei a (c) szárnyak hajtóműveivel összefoglalhatók. Az (a) szekrény mindkét oldalára egy (d) ill. (f) hossztengely van ágyazva (4. ábra), amelyek közül az első az (e) kúpkerékáttételek útján a (b) szárnyakat, a második pedig a (g) kúpkerékáttételek útján a (c) szárnyakat hajtja. A (d) és (f) tengelyek hajtására önműködő sebességváltó szerkezet szolgál, amenynyiben a két (d) és (f) tengely mindegyikén két, egymáshoz képest eltolt különböző átmérőjű (h), (i) fogazott szektor ül, amelyekkel fölváltva két (m), (n) közlőmű (k), (1) fogazott szektorai jönnek kapcsolatba oly módon, hogy az (m) közlőmű kisebb átmérőjű (k) szektora először a (d) tengely nagyobb átmérőjű (h) szektorával, azután megfelelő elfordulás után a közlőmű nagyobb átmérőjű (1) szekora a (d) tengely kisebb átmérőjű (i) szektorával kapcsolódik. Ezáltal az (m) és (d) tengelyek közötti áttételi viszony egy fordulat alatt megváltozik s ennek folytán a (d) tengely által hajtott (b) szárnyak is minden fordulat alatt megváltoztatják szögsebességüket. Ugyanez történik az (f) tengelynél és a vele kapcsolatos (c) szárnyaknál is, azonban az áttételi viszony megváltozásai a két (d) és (f) tengelynél egymáshoz képest el vannak tolva, úgy, hogy a (d) tengely sebességének növekedésekor az (f) tengely sebessége csökken és megfordítva, aminek szükségessége a 7. ábrából könnyen belátható. ' Minthogy a leírt hajtómű a szárnyak sík kikép-