73278. lajstromszámú szabadalom • Gép lábbeliek felsőbőrének kaptafára foglalására

hasonlóan, azonban ennél a (76) tengely (1. ábra) valamivel mélyebben fekszik a (4) asztallap alatt, úgy hogy a két (50) tengely előtt elhaladhat. A (65) hüvellyel ugyancsák (63) rúd útján kapcso­lódik. Hogy a kifeszített vagy megfeszített fölsőbőrt — mint az sok esetben szükséges — a kaptafán eltolhassuk, a szóban levő gép akként van beren­dezve, hogy az oídalfogók az (50) tengelyeken ide­oda tolódhassanak, mimellett a fogót mozgató hajtórudakon és a fogómozgató áttevéseken el­tolódnak. A 4b ábra azt a berendezést mutatja, mely arja szolgál, hogy a munkás az oldalfogókat a kritikus tevékenység egész ideje alatt eltolhassa. Az oldalfogók, melyek, mint azt már említet­tük, az (50) tengelyeken forgathatóan vannak ágyazva, de ezek hosszanti irányában csakis ezek­kel együtt tolódhatnak el az (50) tengelyeken föl­erősített (88) emelőkorongok hatása alatt, a tengelyek ágyazására szolgáló (51) és (52) csap­ágyak között akkora elmozdulást végezhetnek, amekkorát végezniök kell. Az eltolószerkezet az (50) tengelyekre az ezeket körülfogó (a) kar­mantyúk segélyével hat, melyek a maguk részé­ről a (c) kulissza-iemelőn a (b) csap segélyével forgathatóan fölfüggesztett (d) gyűrű hatása alatt tolódhatnak el jobb- vagy baifelé, mikor a (c) ,emelő a fix (4) aszalón az (e) bakokba szerelt (f) csapok körül jobb- vagy baifelé kileng. A (c) emelőt a munkás a (g) kézieínelő segélyével moz­gatja. A (c) emelőnek a 4b ábrán még látható kulisszája és a (h) és (i) emelő arra szolgál, hogy az eltolt oldaifogókat középállásukba vezes­sék vissza, mielőtt azok a (244) fogómegakasz­tóba (4. ábra) belépnének. (1. alább.) Ez akként történik, hogy a (c) kulissza hasítéka az oldala fogók amaz állásánál, melybe ezeket előre kell tolni, oly széles, hogy a szükséges eltolás elvé­gezhető legyen, anélkül, hogy ezt a (h) emelő (k) görgője meggátolná (1. a (h) és (k) részek pont­vonalasan jelzett állását. Ha azonban az oldal­fogók kifelé való mozgásuk közben egy bizonyos pontig elérkeztek, a görgő fokozatosan a kulissza szűkebb részébe lép be, minek következtében ez és (50) tengelye, valamint az oldalfogó maga is középállásba jut. A (h) emelőt, mely az (5) gerendába forgat­hatóan ágyazott (1) orsóra van ékelve, ugyan­csak az (1) tengelyre ékelt (i) emelő mozgatja, mely az (n) rúgó hatása alatt állandóan a (p) karmantyú (o) emclőlemezére szorul. Ez a kar­mantyú a fogót mozgató (65) hüvelybe van be­csavarva. Míg az (i) emelő (<[) ütközőjét az (n) rúgó húzóereje állandóan az (5) gerenda (r) nyu­g asz ára szorítja, az (o) emelőlemez, fölfelé moz­gása, t. i. a fogók kifelé mozgása közben, az (m) görgőt és evvel együtt az (i) és (h) emelőket is egy bizonyos pont elérése után magával viszi és így azalatt, mialatt az (i) és (h) emelő pontvona­laisan jelzett helyzetéből a teljesen kihúzva jel­zett helyzetébe jut, a fogók központosítását idézi elő. A (c) és (h) emelők az (i) emelő két oldalán szimmetrikus helyzetben vannak és a két oldal­fogó központosítását idézik elő. III. A szögező berendezés (4. ábra). Mikor a fogak legbelső helyzetüket elérték és a cipőt a fölső kaptafanyomó szorosan a fogókra nyomta, a gép a fölső bőrnek a talphoz kapcso­lására két oldalt két-két, az orron pedig egy vagy két szöget ver be. Erre a következő berendezés szolgál. A fix (8) fogópofának egy vagy két, közel a szögfej vastagságával egyenlő átmérőjű fúrata van, melyeket egy-egy (80) kalapács tölt ki. A kakpácsok a (81) nyomólemez és (82) orr segé­lyével szorosan vannak a (83) kalapácsrúddal ösz­szekötve, mely a (6) fogótest hosszanti hornyá­ban föl- és le mozoghat és kifelé két (90) vezető­rúd által rögzítve van. Alsó végeiken több (84) bőrkorongot viselnek, melyek útján a (86) ellen­csavarházzal ellátott (85) csavarházra fekszenek. Mikor a (80) kalapácsok végei a (8) fogópofa fölső síkjába esnek, a bőrkorongok a (6) fogó­testre fekszenek. A (83) kalapácsrúdnak (87) emelőorra van, mely alá az (50) tengellyel kap­csolt (88) emelőkorong fekszik (4. ábra) és így a kalapácsrúdat megemeli. Ezenközben egy (89) vonórúgó feszül meg, mely egyrészt a (83) kala­pácsrúd (91) peckével, másrészt a mozgó (9) fogó­pofát viselő (92) csappal van összekötve. Mikor az (50) tengely forog és a (88) emelőkorongnak elreteszelő fogalakú kiugrása az emelő orr éle alá kerül, a kalapácsrúdat a (89) rúgó fölfelé hajtja és ez ezenközben a (80) kalapácsokat a fejükkel lefelé fordult szögekkel együtt oly erővel hajtja át . a fölső bőrön és . béléstalpon, hogy ezek a kaptafa acélbevonatán szegecsfejekké alakulnak. Ezenközben a kalapács fölfelé irányult löketét a (84) bőrkorongok határolják, melyek egyidejű­leg az ütést is fölfogják és a hangot tompítják. Ezután a kalapácsrúdat áz emelőkorong ismét megemeli, amennyiben az (50) tengely a gép min­den munkaszaka alatt egy fordulatot végez, mi a gép főtengelyének egy hatod fordulatát veszi igénybe.

Next

/
Thumbnails
Contents