73278. lajstromszámú szabadalom • Gép lábbeliek felsőbőrének kaptafára foglalására
— 12 — emelő (202) görgője, a (205) gömbcsappal fölszerelt (204) rúd, a (206) fogasszegmentum és a (207) fogaskerék segélyével a (30) főtengely minden fordulatánál egyszer ide-oda mozgatja, miközben a belső palástfölületére fölcsavarolt bádoglapátok útján a szögeket fölemeli és egyszer jobb-, másszor balfelé önti ki az előre hajló, hat horonnyal fölszerelt (208) tányérra, melynek hornyain a szögek egy része hat hozzájuk csatlakozó, acélsínek által képezett (209) csatornába csúszik, melyekben a csatorna fölött elmozduló (210) lehúzó ismert módon egy sorba rendezi, úgy hogy a szögszárak a csatorna két acélsínje között foglalnak helyet és fejeikkel a síneken függnek. A (211) orsóra ékelt (210) lehúzok mozgását a (200) szögdob egyik homlokfölületén kiképezett (212) excentergörbe idézi elő, amennyiben a fix (219) bakban vezetett, ezen csúszó (213) pecek a (215). rúgó nyomása alatt álló és a (211) orsón fölerősített (216) forgattyú karra hat. A (211) orsó a (210) lehúzok kél oldalán a fix (217) keretbe forgathatóan van ágyazva. Az ekként képezett, lejtősen álló hat szögsor a (218) leválasztó tolattyúra fekszik (9. ábra), mely a már ismertté vált, egyszerű leválasztó tolaltyúnak megfelelően van kiképezve. Ez egy fésűszerű, két oldalt hengeres csapokban végződő (218) tolattyú, melyre fölül a (219) leválasztó lemez van fölcsavarolva. Ennek fölső határfölülete a csatorna-sínek fölső fölületébe esik. Az egyes (219) lemezek között ferdén álló (220) csatornák vannak elrendezve, melyek szélessége körülbelül a szögárak átmérőjével egyenlő és melyeken a szögek hasonló módon mehetnek át, mint a (209) csatornán. Mikor a (218) tolattyú jobb végállásában nyugalomban van, a szögsorok a leválasztó lemez fölső élére támaszlkodnak, mikor azonban bal végállásába jut, a szögsorok lecsúsznak a leválasztó lemezen kiképezett (221) nyugaszba, melyben éppen a sor első szöge részére van hely. Most már megváltoztatja a (219) tolattyú mozgásirányát. Ekkor a leválasztó lemezen alkalmazott (222) csúcs a sor első és második szögének szára közé hatol, míg az első szög nyugaszából kilép és a lejtős (220) csatornába szorul, mely azt kényszermozgásszerűen lefelé szállítja. Mikor a: (218) tolattyú jobb végállásába ismét eljutott, a lejtős (220) csatornák alsó végeiken a (229) csatornákba torkollanak és a leválasztott hat szög a (220) csatorna állal velük közölt eleven erő és saját súlyuk hatása alatt a (209) csatornákban lecsúszik. Minthogy ezeket a csatornákat a (210) lehúzóktól kezdve alsó végeikig (225) födelek födik le, melyek éppen, hogy a szögfejek biztos lecsúszását engedik meg, anélkül, hogy azok függve maradhatnának, a szögek (209) csatornáikból ki nem ugorhatnak. A (218) leválasztó tolattyúk mozgását a (200) szögdobon alkalmazott (224) bütyök létesíti, mely fölött a (225) forgattyúkarra ágyazott (226) görgő mozog. A (225) forgattyúkar a (207) tengelyre van ékelve, mely a fix (228) bakban forgathatóan van ágyazva és mellső végén a (229) forgatlyúkart viseli, mely a (218) leválasztó lolattyút a (230) nyomópecek útján balfelé tolja el. A (218) tolattyú hengeres végeivel a két fix (231) és (232) bak csúszóágyaiban fekszik és a (252) bakban levő (233) nyomórúgó hatása alatt jobbra tolódik, mikor a (200) szögdob forgásiránya megváltozik, mimellett a (226) görgő a (224) bütyökről ismét lecsúszik. A leválasztó tolattyú helyes működése szempontjából lényeges, hogy két végállását pontosan beállítsuk, hogy egyrészt a tolatlyúban levő legelső szög biztosan beleessék a (221) nyugaszba ós a (222) leválasztócsúcs az utántolódó szögeket visszatartsa, másrészt pedig a (220) lejtős csatorna alsó vége oly pontosan torkoljon be a (209) főcsatornába, hogy a szögek az átvezetés helyén meg ne akadhassanak. Hogy a gépen ezt a két beállítást egymástól függetlenül végezhessük, a (218) tolattyú két végén egy-egy (234) lemez van fölerősítve, melyek egy-egy (235) állító csavarral vannak fölszerelve. Mikor ez a csavar a külső (209) csatornasínbe ütközik, ütköző gyanánt szerepel, mely a leválasztó tolattyú löketét úgy az egyik, mint a másik oldal felé pontosan határolja és lehető-" vé teszi, hogy a löketet a szükségletnek megfelelően nagyobbra vagy kisebbre állítsuk be. A (235) állító csavart a (234) szorító csavar tartja a beállított helyzetében. Hogy akkor, mikor a (235> állitócsavar a csatornába ütközik, a hajlórudazat akadály nélkül tovább mozoghasson, a (209) kar a következő módon van kiképezve: A fölső agy keresztül van fúrva, azonban úgy, hogy belső oldalán egy kiugrás marad állva, melyre a (237) nyomórúgó egy (238) serpenyőt szorít rá. A rúgó jobb vége a fölcsavart (239) zárófödélre fekszik. A (238) serpenyőben a (230) nyomópecek nyugszik, mely bal végével a (218) elosztótolattyúra fölhúzott (240) korongba fogódzilc. A (237) rúgó előzetesen annyira meg van feszítve, hogy összenyomódása nélkül legyőzi a (233) rúgó feszültségét. 11a azonban a jobboldalt levő (236) ütközőcsavar a jobboldali (209) csatornára fekszik, a (237) rúgó annyira enged, ameny-i nyire a (224) bütykök a (230) nyomópecket a (218) tolattyú ütköző helyzetén túl kihajtják. A (218)