72702. lajstromszámú szabadalom • Talajművelő eljárás és eszköz annak foganatosítására főként kötött talajoknak egy művelettel való teljes porhanyósításához

befolyásolja; amikor a kiemelendő és megforgatandó .hasábalakú földsáv ala behatol, egyrészt ezen sáv alsó rétegeit (tetemes súly folytán), másrészt az al­talaj meg nem mozgatott fölső rétegeit erősen összetömöríti; az előbbi a későbbi porhanyítást nehezíti meg, az utóbbi pe­dig azért káros, mivel az altalajt mintegy hermetice elzárja a levegő és nedvesség behatolásától; a levegő nem fejtheti ki ezen alsóbb rétegekre érlelő hatását, a csapadék pedig nem raktározódhat ben­­nök a gyökérzetnek a száraz időszakban való táplálására, de viszont a növényzet .sem bocsáthatja le mélyebbre törekvő gyökérzetét ezen kemény talajkérgen ke­resztül. Nagy hátrány az is, hogy az ekeszán­tásnál a megforgatott hantok alatt és kő. zött, különösen mélyszántásnál vagy ri­­golózásnál nagy üregek állnak elő, ame­lyek beboltozódva néha éveken át meg­maradnak, s egyrészt kártékony állatok­nak jó tanyáivá lesznek, másrészt pedig az ezekbe ágazódó gyökerekre is káros hatásúak, amennyiben a penészképző­dést, rothadást és káros baktériumok fejlődését elősegítik. Hátrány továbbá, hogy a talaj legíölső rétege, amely a levegő, csapadékok, trágya és kifejlődött mikroorganizmu­sok (nitro- és denitrifikáló baktériumok) behatása alatt a legtermékenyebb, beére. dett humuszos és porhanyó, s ennélfogva magháznak, azaz a gazdasági magvak csírázására és' kikelésére legalkalma­sabb, a megforgatás folytán legalul ke­rül, ahol a levegőtől elzártabban a mikro­organizmusok nagy része elpusztul, a nö­vénytenyészet szempontjából kárba vész, míg az ezen réteg helyett fölülre kerülő nyerstalajréteg újabb gondozásra, érle­­lésre stb.-re szorul, míg csírázásra alkal­mas lesz. Bejelentő gondos és beható kísérletek­kel megállapította, hogy az altalajnak és föltalajnak oly nagymérvű fölcserélésére, mint ahogyan azt az eke végzi, a növény­élet szempontjából egyáltalában nincs is szükség (sőt sok esetben inkább káros), hanem elegendő már az, hogy a talaj a kellő mélységig elegendőképen föllazít­­tassék, s minél tökéletesebben porhanyít­­tassék, hogy úgy a fölső, mint alsó talajrétegek hozzáférhetők legyenek a légköri behatásoknak és ennélfogva az alsó rétegek is részesüljenek a légköri tényezők tápanyagtermelő és a növény­­gyökérzetet éltető tevékenységében; a talajnak egyszerű föllazításával máris bekövetkezik a rétegeknek valamelyest keveredése, ami a kivánalmaknak töké­letesen megfelel, s így sokkal könnyeb­ben és gazdaságosabban érünk célt. Végül még különösen tekintetbe esik, hogy a közönséges eke a talajnak a nö­vényi gyökérzet fejlődésére annyira fon­tos nagy mélységre való föllazítására al­kalmatlan. Főként a magyar alföldön ta­lálható erősen kötött talajokon és neve­zetesen a milliónál több holdra terjedő szikeseken, amelyek tartós nyári száraz­ságok alkalmával kőkeménnyé állnak össze, az eke teljesen hasznavehetetlen, amennnyiben még a legfelső kéregbe be. hatolni sem képes. A fönti megfontolások alapján mind­ezen hátrányok elkerülésére épült föl a jelen találmánybeli új eljárás, amely abban áll, hogy: a talajt annak emelése, megforgatása és lényegesebb vízszintes irányú eltolása nélkül függélyes vagy közel függélyes helyzetű síkokkal hatá­rolt s oly vékony földsávokra szeletel­jük, amelyek ezen művelet közben és következtében egyben széttöredeznek és teljesen porhanyó állapotot vesznek fel. Ezen eljárás foganatosítására a legkü­lönfélébb eszközök találhatnak alkalma­zást, köztük olyan eszközök is, amelyek esetleg más elrendezésben vagy más ren­deltetéssel, hasonló vagy eltérő kikép­zéssel már eddig is használtattak. Igv például alkalmazhatunk megfelelően el­rendezett görgő tárcsákat. Görgőtárcsákat talajművelési célokra már eddig is alkalmaztak és pedig vagy á szántás előkészítésére és részbeni he­

Next

/
Thumbnails
Contents