72488. lajstromszámú szabadalom • Műkar

— 361 — és a (300) csuklótag közvetítésével a hüvelykujjat is meghajlítja ós ezáltal a fogót zárja. A hüvelykujjnak a kinyújtott helyzetbe való visszamozgatására egy (297') húzórúgó szolgál, mely egyréstzt a (4') kézhüvelyben van megerősítve és másrészt a (298') huzal közvetítésével a (287) hüvelykujjhüvelyre ennek csuklótengelye mögött hat. Hogy ezen kiviteli alaknál sima fölületű tárgyak szilárdan tarthatók legyenek, a két fogóelem egyes hüvelyei belső oldalukon valamint a kéznek ezen fogóelemek között fekvő (301) része utánengedő vagy rugalmas (302) burkolattal vannak fölszerelve. Ahelyett, hogy a fogószerszám fogószárai a természetes kéz hüvelyk- és mutatóujja szerint volnának alakítva, ezek egy V-alakú fogóvilla szárai gyanánt is lehetnek kiképezve, mely fogóvilla a szárak hajlítása által zárható, mint azt a 25. egész 27. ábrák mutatják. A 25. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a fogóvilla két szára a műkéz ujjaihoz hasonló módon négy egymással csuklósan összekötött (307, 308, 309 és 310) ízhüvelyből van képezve és utóbbiakkal a (311), illetve (311') tőhüvelyhez csuklósan vannak erősítve. A (311, 311') tőhüvelyek két félköralakú (312) vezetőfal között a, (4') kézhüvelybe nyúlnak és ebben egy-egy (313), illetve (313') csap körül forgathatóan vannak megerősítve úgy, hogy a (311, 311') tőhiivelyek elforgatása által a villaszárak egymáshoz közelíttetnek, illetve egymástól távolíthatók. Hogy emellett a tőhiivelyek között hézag keletkezését elkerüljük, utóbbiak alsó részükben belső falaikon (314) negyedkörszeleteket képeznek, melyek középpontjai a (313, 313') forgástengelyben fekszenek úgy, hogy a. tőhiivelyek elforgatásuknál belső oldalukon állandóan közel maradnak egymáshoz. A szárak meg'hajlítása céljából a (154') orsóra kapcsolt (315), illetve (315') huzal van alkalmazva, inely a szárakhoz tartozó tőhiivelyek (3.16), illetve (316') vezetőcsigáin át és a szárakon keresztül azok középtengelye előtt a (307) kezdőhüvelyhez megfelelő csigákon vagy hasonlókon keresztül van vezetve és a kezdő hüvelyhez (317)-nél, illetve (317')-nél van erősítve. A hossztengely mögött a (307) kezdőhüvelytől mindegyik száron keresztül a (318), illetve (318') nyújtóhuzal van vezetve, mely a hozzátartozó tóhüvely agyán át a (319), illetve (319') nyújtórúgóhoz van vezetve; utóbbi a kézhüvelyben van megerősítve. A (154') orsónak a műkar megfelelő húzóeleme által való meghúzásánál a (315, 315') huzalok először is a (311), illetve (311') tőhüvelyeket viszik magukkal és ezáltal a szárakat a (313, 313') tengelyek körül forgatják és pedig mind addig, amíg a megfogandó tárgyhoz fekszenek. Ennek megtörténte után a húzómozgás folytatása által mindegyik száron a fölső (307) hüvely befelé forgat tátik, mely a következő (308) hüvelyre való ütközésénél ez utóbbit magával viszi, mely viszont ezután a (309) hüvelyt, ez pedig végül a (310) hüvelyt beforgatja úgy, hogy mindkét szár meghajlik és ezáltal a köztük lévő tárgyat megfogja. A (154') orsó szabadonhagyása után a szárak behajlításánál megfeszített (319, 319') rugók a (318, 318') huzalok segítségével mindkét szár hüvelyeit a kinyújtott helyzetbe visszamozgatják és egyidejűleg a szárakat, kifelé forgatják úgy, hogy a fogóvilla kinyílik. Ahelyett, hogy a villaszárak egymással csuklósan összekötött hüvelyekből állanának, egyes (320) gyűrűkből is képezhetők (26. ábra), mely esetben a gyűrűknek egymással való összekötésére az egyúttal kinyújtórugók gyanánt is szolgáló (321) lemezrugók használhatók, melyek végükön a megfelelő csőtoldatban vannak megerősítve. A szárak egyes (320) gyűrűi a (321) lemezrugókhoz külső oldalukon oda vannak szögecselve és a gyűrűk között a kinyújtott helyzetben a behajlítást megengedő hézagok vannak hagyva. A szárak meghajlítására a (154')