72460. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szén maradék nélkül való elgázosítására váltakozó üzemű generátorokban

generátor alsó részéből vonjuk el és a gőznek alulról való hozzávezetése elesik. Emellett a gáztalanítótérben a túlhevített gőznek fölfelé törékvő részárama által csak nagy ammoniáktartalmű desztillációsgáz termeltetik és fölül elvezettetik, míg a gőz egy másik részáramban egyidejűleg a generátorban lévő kokszoszlopon fölülről lefelé áramlik és vízgázt képez, me'ly alul vezettetik el. A kétféle gáz azután, ismert módon, egymástól elkülönítve tisztítható és külön-külön vagy együttesen tetszőleges módon fölhasználható. Az elkülönített tisztításnak kevert (kettős) gáz termelésénél is az az előnye, íhogy a kátrány és az ammóniák leválasztására való készülékek lényegesen kisebbek lehetnek, mint ha azokkal nagyobb térfogatot elfoglaló gázksverékből kellene azokat elvonni. Ha a vízgőznek csak egy részét akarjuk a gázlalanítás elősegítésére a gáztalanitó téren átvezetni, a vízjgőztermelésre szánt gőzt mélyebben fekvő helyen, körülbelül a generátor közepén Vezetjük be, úgy hogy egy része lefelé áramlik és vízgázt képez, melyet alul ve'zetünk el, másik része pedig a generátornak csak fölső részén és azután vízgáz alakjában a gáztalanitó téren áramlik át. Ha nagy gázhozam eléréséről van szó, a gőzt lehetőleg magasan előmelegített állapotban úgy a generátor rostélya alatt mint az elgázcsító akna és gázíalanítótér között levő helyen, befuvatni. A magas hőmérséklet ez esetben nemcsak kedvezőbb hasznossági fokot idéz elő a gáztermelésben (de az ammoniákképződést akadályozza), hanem a kátránygőzöknek gázalakú termékekre való tökéletesebb szétbontását is fokozza, míg az előbb említett csekélyebb gőzelőmelegítósnél a csekélyebb gáztalanitó hőmérséklet folytán •sok kátrány keletkezik. Mindazon esetekben, amelyekben a gőzhozzávezetés részben fölülről, részben alulról történik, ezen megosztott gőzbevezetés szabályozása szükséges. Ezen szabályozás célszerűen a nyomáskülönbségeknek egy fojtási helyen való mérése által eszközöltetik és minthogy a túl nem hevített összes gőz könnyebben mérhető, mint a magasabb hőfokú részáramok, az összes gőz mérése célszerűen a túlhevítőbe való bevezetés előtt történik és egy részáram mérése pl. a generátor alsó részébe való áramlásánál. A melegfuvatásnál a gáztalianüótér a generátorban keletkező generátorgáz által szekundér levegő hozzávezetése mellett' hevíttetik, amennyiben a tüzgázok a gáztalanítóítért a fütőcsatornákban körüláramolják. Emellett a friss tüzelőanyagból 'desztillációsgáz keletkezik és ezt a melegfuvatási folyamat alatt az elgázosítótér fölső részéből úgy kell elvezetni, ahogy keletkezik,"Az eddigi eljárások szerint ez a léghozzávezetés és gázelvezetés szabályozása által úgy eszközöltetik, hogy a gáztalanítótérből a gázasító aknába való átmenet helyén lehetőleg mozdulatlan gázréteget tartottunk fönn. A gázkeveréknek a gázosítás folyamata alatt való elvezetésére azonban tág csőkeresztmetszetek szükségesek, úgy hogy a generátorban uralkodó akár csekély túlnyomás esetén is generátorgáz jut az elvezető vezetékbe. Ennek elkerülése céljából a gázelvezető vezetékben (szálló csőben), próbaláng van alkalmazva, mely generá' torgáz föllépése esetén ' elalszik, mely esetben a gázelvezető cső hidraulikus zárral gyorsan elzáratik. A hátralékos melegfuvatási folyamat alatt a retoita desztillációsgázzal telik meg, melyet az utána következő gázosítási szakaszban kapunk. Arra kellett azonban ügyelni, hogy ezen hátralékos hivatási idő lehetőleg rövidre legyen szabva, mert különben különcsen nagyobb készülékeknél a gázíalanítótér nem elegendő arra, hogy a desztillációs gázok egész mennyiségét fölvegye. Hogy ezen megszorításit elkerülhessük, szükséges a gázelvezetést a melegfuvatási folyamat alatt szűkre szabni, hogy a desztillációsgáz elvezetését lehető' jg a melegfuvatási szakasz egész tartamára lehessen kiterjeszteni; a közben kilépő gázmennyiséget állandóan mérni és