72460. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szén maradék nélkül való elgázosítására váltakozó üzemű generátorokban
szabályozni kell. Az ilymódon kiképezett készülékeikhez tehát szabálybzható, kisebb keresztmetszetű megkerülő gázvezeték kell, mint amilyen az elvezető fögázvezetétké. Lehet azonban a friss tüzelőszer gáztalanításánák további támogatására a generátorgáz egy részéi a melegfuvatási szaikasz alatt szándékosan Í friss tüzelőszeren átvezetni. Ez is az előbb említett megkerülővezeték megfelelő szabályozása által válik lehetővé. Ez esetben azonban nem kapunk nitrogénmentes gázt, de a nitrogéntartalom tekintettel a melegfuvatási folyamat rövid tartamára csekély. Az előbb említett eljárás és különféle válfajai foganatosítására a mellékelt rajion függélyes metszetben föítüntetett készüléket alkalmazzuk. (1) az elgázosító akna, mely alsó szél által a (2) szeleptől melegre fuvatik. A generátorgáz a (3) hasítékokon át a (4) fütőcsatornába távozik, hol az (5) szeleptől jövő fölső szél által elégettetik, úgy hogy a tűzgázok a (6) és (7) fütőcsatornákon áramolnak át és azután a (8) gőztúlhevítőbe lépnek be. A fáradtgázok a nyitott szelepen át (9)nél távoznak a kürtőbe. Ha nagyobb- ammoniákkitermelés elérése céljából a gáztalanítótér hőmérsékletét alacsonyabban akarjuk tairtani, az (5) ^szelepen át a szükségelt fölső szélnek csak egy részét fuvatjuk be, míg a maradék a (10) szelepen át a göztúlhevítőbe lép be és csak ott eszközli a generátorgáz tökéletes elégetéséL A (7) fútőcsatornák és a (8) gőztúLhevítő között a (11) el záró szerv van alkalmazva, mely a melegfuvatás folyamata alatt nyitva van, de zárt állapotban sem kell tömítve zárnia. A gáztermelés a (2, 5) és (10) szélbe?vezetésnek és a fáradt gázt elvezető (9) szelep elzárása uitán. gőznek (12)-nél a gőztúlhevítőbe való bevezetése által eszközöltetik. Itt a gőz a beépített samottkövekten megmelegszik és a túlhevített gőz égy része a (13) csövön és a (14) .gőzfojtáson át az (1) generátor alsó részébe lép. A gőz egy másik része a (8) túlhevítőből a (11) tolóka soha el nem kerülhető tömítetlenségein és ezenkívül a (15)-nél szabályozható megkerülő vezetéken át a (7, 6, 4) fütőcsatornáikba lép, majd a (3) hasítéikokon át a (16) gáztalanítótérbe jut, itt a (14)-ből való gőzbeömtés^ folytán az (1) generátorban képezett vízgázzal keveredik és a friss tüzelőanyagot, mely a (17) töltőgaraton át időnkint utánadagoltatik, gáztalanítja. A gázkeverék a (18) szállócsövön át a (19) edénybe távozik, ebben van a (20) gázelvezetőcső, melyet a (21) merülő harang elzárhat. Ha nem akarunk alsó gőzt adni, hanem a vízgáztermelést a generátoraknában egyedül a (3) hasitékoknál belépő gőz által akarjuk végeztetni, az alsó gőz számára a (14) fojtási hely teljesen elzárva marad és a vízgázt (22)-nél a generátor alsó részében elzárószerwel ellátott csövön vezetjük el. A melegfuvatás folyamata alatt ezen utóbb említett elzárószerv mindenesetre el van zárva, míg az alsó (14) gözfojtást, ha nincs is teljesen elzárva, a melegfuvatásnál sem kell elzárni, mert rajta csak csekély légmennyiség megy a (8) túlhevítőbe át, hol az elégetés tökéletességét elősegíti. Hogy a melegfuvatás* alatt is lehessen a desztillációsgázokat csekélyebb keresztmetszetű elvezetési helyről elvezetni, minek célját előbb megmagyaráztuk, a (21) merülőharang az edényben záratik és a (23) megkerülő cső, mely a gúzáiumsebességnek nyomáskülönbséggel való mérésiére állítócsappal és fojtással van ellátva, az edényben lévő gázt közvetlenül az elvezető (20) gázvezetékbe bocsátja. A (23) cső ősapját vagy úgy lehet beállítani, hogy csak a tiszta dcsztillác iósgázok távoznak generátorgiz hozzákeverése nélkül, mimellett esetleg túlerős fojtás esetén ezen desztíllációsgázok egy része a (16) gáztalaniUiiérböl a (3) hasitókokon át a (4) fütócsátornákba lép és ott a retorta, fűtésére szolgál vagy pedig