72292. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges vagy természetes úton megbontott cellulózából kapott cukoroldatok elerjesztésére

teljesen elerjedt oldat az utolsó edényből távozik. Emellett célszerűén akként járunk el, hogy az egyes erjesztőedényekbe oly élesztőket adagolunk, amelyek különböző erjedési fázisokban vannak. Az eljárás gyakorlati foganatosítására például 6 erjesztőedényből álló battériát alkalmazhatunk, amelynek az edényei csővezetékek révén akként vannak egymással összekapcsolva, hogy az erjedőfolyadék mindegyik edényt fölső részén hagyja el és a következő edénybe alúl lép be. Az összekötő csővezetékek csapokkal elzárhatók. Például a következőképen dolgozunk: A 6. erjesztőedénybe , az összekötőcsap zárt állapotában élesztőt és azután cukoroldatot adagolunk. Ezután a töltőnyílást is elzárjuk. Miután" a cukornak mintegy hatodrésze elerjedt, hasonló módon megtöltjük az 5. erjesztőedényt. Ha ebben is jól folyamatba jött az erjedés, egymásután ugyanígy járunk el a 4., 3., 2. és az első edénnyel, úgy hogy ;iz egész edényrendszer megtöltése után az élesztő, valamint a folyadék és mindegyik edényben az erjedés más és más stádiumában van. Ha a csapokat kinyitjuk, .a folyadék fokozatosan átáramlik az erjesztő edényrendszeren, miközben mindegyik következő edényben messzebbmenő erjedés megy végbe, úgy hogy az utolsó edényben az erjedés befejeződik. Ebből az edényből eltávolítjuk azután a már elerjedt folyadékot,mialatt megfelelő mennyiségű friss folyadékot adagolunk ,az elsősorban adagolt edénybe. Minthogy a folyadék fajsúlya az előrehaladó erjedési folyamat folytán az egymásután következő edényekben csökken, a körfolyamat önműködően megy végbe, de azt esetleg szivattyú közbeiktatásával elő,is segíthetjük. Minthogy a képződő szénsav a folyadékban mard, az egész rendszer bizonyos nyomás alatt áll. Mihelyt az elsősorban adagolt 6. edényben csökken az erjesztőképesség, ezt az edényt a rendszerből, kikapcsoljuk, kiürítjük, friss élesztőt és friss cukoroldatot adagolunk belé és ezután az ,első edény mögé ismét bekapcsoljuk a rendszerbe. Azt, találtuk továbbá, hogy,az eljárás lényegesen elősegíthető, ha az élesztőt egyébként ismeretes módon valamely megfelelő hordozóanyagon, pl. infuzoriaföldön, fűrészporon vagy más efféle anyagon rögzítjük. Az ezen hordozóanyagokon finoman elosztott élesztő rendkívül erélyesen hat, amennyiben minden egyes élesztősejt érvényesülhet és erjesztőképességét teljes mértékben kifejtheti. Célszerű a hordozóanyagokon rögzített élesztőt az egyes erjesztőedényekben akként elosztani, hogy fokozatosan alúlról fölfelé emelkedő folyadékréteg a rendszer egyes edényeiben is különböző erjesztőképességű élesztőrétegeken legyen kénytelen áthatolni és pedig & legnagyobb erjesztőképeségű rétegen akkor, amidőn,a folyadék erjesztése már legjobban előrehaladt, miközben a folyadék minden egyes élesztősejttel érintkezésbe jut. Ezt a hatást például azáltal érhetjük el, hogy az élesztőt likacsos, különböző magassági helyzetekben elrendezett alátéteken, .pl. szöveteken rögzítjük vagy pedig megfelelő módon elrendezett folyadék átbocsátó, pl. szövetekből előállított tartályokban helyezzük el. Az .élesztőnek kis zsákokban való elhelyezése szintén jó eredményekre vezet. Hasonló segédeszközök alkalmazásával sokkal jobban és egyenletesebben erjed az oldat, mint minden más esetben. Emellett a készülék ilyen elrendezése egyszerű kezelés mellett a folyamatnak pontos ellenőrzése is teljesen folytonos üzemre vezet. Az eljárás további előnyei, hogy az üzem oly készülékben megy folytonosan végbe, amely a legegyszerűbb kezelés,mellett is biztosítja az erjedési folyamat pontos ellenőrzését. Ismeretes ugyan már pezsgőboroknak előállítása jelen találmány szerinti eljárás alkalmazásával. A pezsgőbor gyártásánál az volt a feladat, hogy a palackokban való erjesztéssel helyettesíttessék. Az elérendő cél lényegileg az volt, ,hogy a szénsav lehetőleg bensően a borhoz köttessék. A cu-