72190. lajstromszámú szabadalom • Irányzókészülék védőlövegekhez

bespégét is megváltoztatja és e két behatás egymást minilig, -legalább részben kiegyenlíti. Ha ugyanis a légi jármű ellenszélben halad, úgy annaik a b—d út (2. ibrö) megtételére több időre van szüksége, imnit szélcsöndben. Á cél tehát csali később fog a (d) pontba jutni. Azonban fa lövedék is .elterelődik rendes repülési pályájából és ptriig jobb irányban. E két eltérésnek az a következménye, hogy a legkedvezőbb esetben a. lövedék a légi jármüvét bizonyos távolságban a (d) ponttól jotíbra találja el. A föntieknek megfelelően a 8. ábrán példaképen föltüntetett irányzókészülék akként van szerkesztve, hogy az a löveg elevációszögének növeked'ésénél az irányzékgyűrű és megfigyelő szeme közötti távolságot önműködően ' csökkenti. Ez maga után vonja azt, Hogy a képzeletben a megfigyelő szeméből az irányzékgyűrű kerületi pontjain át húzott egyenes vonalak alkotta kúpnak csúosszöge megnagyobbodik. Az az idő tefiáit, mely eltelik addig a pillanatig, aípelyben a célt az irányzékgyűrű célgömbjén áthaladni látjúik, nagyobb és pedig a választott méretek folytán anpyival nagyobb lesz, amennyivel több időre van a lövedéknek szüksége, hogy a célt elérje. A cél sebességében bekövetkező különbséget is hasonló módon vehetjük számba, amint azt a közepes lövedéksebességnek a Cél távolságának növekedésével járó csökkenésére való tekintettel tesszük és pedig az irSnyzókúp csúcsszögének célszerű megváltoztatása útján oly módon, hogy az irányzékgyűrű és az irányzólemez illetve irányzónyílás közötti távolságot módosítjuk. Ebben az. esetben tehát az utóbbi távolság módosítására vonatkozólag három tényező veendő tekintetbe és pedig a lövedék sebességi tehetetlenségének csökkenése (ennek figyelembevétele a föniemlítetít <módon önműködően történik), továbbá a cél sebessége és távolsága. Az utóbbi két tényező tekintetbe vétele akként történik, hogy az irányzónyflással ellátott (8) irányzölemez a (23) szánon qly skála mentén eltolhatóan van elrendezve, melyen rovásokkal meg vannak adva azok a Helyzetek, amelyeket az irányzólexneshek'.a cél különböző sebességeinél és távolságainál el kell foglalnia. Ez a két beállítás egymástól független, valamint e^ek mindegyike teljesen független á föntemlitett beállításitól, amellyel a löveg-változó elevációját vesszük tekintetbe. Látható tehát, hogy ily módon az első önműködő beállításon kívül az irányzókúp csucasaögének egy második és harmadik beáMítá-* sát érhetjük el, oly módon, hogy ez a saőg nagy célsebességekhez' a legnagyobb, kis célsebességekhez ellenben a legkisebb legyen, illetve azt nagy céltávolságokhoz t*agyobbra választjuk, mint kis céltávoisér gokhoz. 2. ábrán az irányzékgyürünek és a megfigyelő szemének kölcsönös helyzete, valamint az irányzókúp alakja torzítva van föltüntetve. A rajzból, látható pl., hogy ftZ a b—d (illetve (b'—d', b"—d") út, awelyet a célnak a kilövés pillanatától (amikor a cél az irányzékgyűrűt szeli) addig a pillanatig tesz meg, amelyben az a célgömbön megy át, az elevációszög növekedőével együtt növekedik; ez abból következük, hogy a 0—2 távolság csökken, amit. a 6. ábrán föltüntetett berendezés önműködően idéz elő. A 6. ábrán a találmány tárgyával ellátott löveg van föltüntetve és pedig két különböző elevációszögnek megfelelő helyzetekben. A (4) lövegcső a vízszintes (5) csapok, továbbá a függélyes (6) tengely körül forgatható. Az egyik, bal vagy jobboldali (5) csap körül továbbá a (7) irányzéktartó forgatható, amelyen az (1) irányzékgyűrű valamint a (8) irányzólemez van mozgathatóan elrendezve. A (7) irányzéktartó Helyzete az alább ismertetendő módon a lövegcső helyzetétől függ, oly módon, hogy az irányzóvonal deklinációja a löveg elevációjától függően van megszabva. Az irányzékgyűrű oly karon van .kicsferélhetően elrendezve, mely az irányzéktartóhoz