72099. lajstromszámú szabadalom • Hajtás változó munkaellenállású gépekhez, különösen szerszámgépekhez
letesen körülfutó excentrikus hajtócsap pályáján) a 0—13 ívrész a szerszám előremozgásának, a 0—13 ívrész pedig visszafutásnak felel meg. Az elsősorban jelzett módszer szerint már most a menesztőkör minden egyes 1, 2 ... 13 pontjához meghatározandó a görbe megfelelő, vagyis azon pontja, mely abban a pillanatban, midőn a kulissza ebben a pontban kapcsolódik a hajtócsappal, az áttételnek megfelelően a munkadiagramm alapján hozzátartozó — P1 ', ill. Pa '... stb. — erőt idézi elő az (1) szerszámon; az utóbbinak közepes lengési köríve (B)-vel (3. és 4. ábrák), az (A) tengely körül lefigethető, a {föl nem tüntetett) szerszámot hordó emeltyűnek kilengési szöge pedig a-val van jelölve. A (B) körön a löketnek megfelelő 0—13 ívrész látható, mely a munkadiagramm alapján (a különböző A 1 értékeknek megfelelően) a szükséges egyenlőtlen részekre van osztva. Már most a kulisszagörbe egyes részei a következőképen volnának meghatározandók: Legyen 4a. ábrán (3) és az (M) menesztőkörnek (4. ábra) egyik pontja, mely kör sugara (r)-rel van jelölve (rj a (3) pontot az {A) lengési tengellyel (4. ábra) összekötő vonal, vagyis a keresett görbe azon (k) részének lengési radiusza, mely ugyanezen fölvett (3) pontnak felel meg. A (3) pontnak megfelelő (p'8 ) erőnek (2. ábra) a (B) kör (4. ábra) érintőjének irányában kell hatnia; ehhez képest ezt az erőt a 4a. ábra szerinti (3) pontban az (rj vonalra merőlegesen megfelelően redukált mértékben (azaz a (B) kör sugarának és az (r^ vonal hosszának arányában kisebbített (Ps ") vektor gyanánt kell fölvenni. (U) a hajtócsapnak a kiegyenlített munkadiagramm alapján ismeretes kerületi ereje. A kényszermozgások elvének, illetve ezen. mozgások ismeretes sztatikai és dinamikai erőviszonyainak a jelen esetben a 4a. ábrán föltüntetett erőparallelogrammok felelnek meg, mimellett a (k) kényszerpálya az (N) normálissal (azaz a pályára merőleges erővel) helyettesíthető. A diszponibilis erőt vagyis az (U) kerületi erőt ismert módon a két tekintetbe jövő pálya [(k) kényszerpálya és menesztőkör] normálisaira bontjuk föl; ezen normálisok: az imént említett (N) erő és a (ZL ) erő, mely utóbbi, mint pillanatnyi sztatikai erő, a lűenesztőkör (C) tengelyére ható csapnyomásnak felel meg. Az (N) erő' a (T"s ) és a (Za ) erőkre bomlik, mely utóbbi, szintén mint pillanatnyi sztatikai erő, a lengési tengelyre ható csapnyoraásnak felel meg. Az (U) mozgatóerő munkája elméletileg egyenlő a (P8 ") erő munkájával (minthogy más, munkát végző mozgási erők nem szerepelnek). Az erőparallelogramm fölsorolt vektorai közül csak (P3 "), illetve más pontoknál a megfelelő erő) és (U) ismeretesek. Már most minden egyes pontra vonatkozólag az (N) normális iránya vagy ami ugyanazt eredményezi, a (k) görbe (T) érintőjének az (U) kerületi erő irányához viszonyított ((3) hajlásszöge éppen akként állapítandó, meg, hogy az illető pontban az erőparallelogramm szerint a kívánt hajtóerő [a választott példában (P3 ")l adódjék ki komponens gyanánt. A kulisszagörbe az (M) menesztőkör (0) pontjánál kezdődik és természetesen a görbének a 4a. ábra szerint megállapított egyea (k) részeit, illetve az 'ezeket körülvevő (T) érintőket ezen ponthoz, illetve egymáshoz csatlakozóan kell fölvinni (azon távolságokkal való visszavezetés útján, amelyek a szerszámtartónak a menesztőkör, illetve pontjáig megtett lengési útjainak felelnek meg), hogy a görbét összefüggő, előállítható alakban kaphassuk meg. Az imént ismertetett módszer azonban némilep körülményesnek mutatkozik; ezért célszerűen a másik szerkesztési módszert vagyis a A^ AV • • • st b - löketrészek alapján való szerkesztést választjuk. (Az eredmény egyébként mindkét esetben ugyanaz, minthogy a hajtócsapon rendelkezésre álló munkának megfelelő szorzat állandósága folytán kell, hogy az egyes erők alapján való meghatározás az áttételeknek megfelelően magától eredményezze a szükséges löketrészeket és megfordítva.) A görbének a löketrészek alapján való szerkesztési módja számára két út választható : 1. analitikai — dinamikai, 2. geometriai
