72050. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyaglemezeknek alátétlemezekre való önműködő fölrakására

haladnak tovább, mint ez az 1. ábrán pontvonalkázottaii van jelölve. A (G) lán­cokon leemelöszerkezetek vannak elren­dezve, melyek lényegben a (j) kampós émeiökből állnak. Ezen kampós emelők páronként egy-egy i-alakú FI emelőn a gép harántirányában lengően van elren­dezve, mimellett mindegyik (H) emelő egy-egy láncszemen a géphez képest hosszirányban lengőeni van ágyazva. Mindegyik kampós emelőt egy-egy (jl) súly (I?. ábra) egy bizonyos helyzetben startja; ezenkívül a kampós emelők az (e) alátétlemezek számára való vízszintes (j2) íöifekvési helyekkel és a rézsútosan kifelényúló (j3) végekkel vannak ellátva. A (G) szállítóláncok az 1. ábrán látható nyilak irányában egyenletes sebességgel mozognak, mimellett az egyesített (e, a) lemezek az (i) szállítószalag végén a föl­emelkedő (j) emelők (j2) fölfekvési he lyeire fekszenek és fölfelé vitetnek. A (j) emelők az egyesített (a, e) lemezeket pá­ternosztermühöz hasonlóan a fölső (F) lánckerék kprül vezetik, ezután íefelé vi­szik ós végül a lerakóhelyen egymásra rakják. Ezt a lerakóhelyet példáúi a síneken eltolható (T) kocsi asztal­lapja képezi; a kocsit a (G) szállítólán­cok lefelé Haladó ágának körzetébe toljuk. Emellett a (j) emelők rézsútos (j3) végüknek az előzőleg lerakott lemez széléhez való ütközése által oldalt kifelé lendíttetnek és kioldatnak. Ha az asztalon elegendő magasságú rakás képződött, ak­kor a (T) kocsit a sajtóhoz toljuk. Idő­közijén segédlerakóhelyet használunk, roeíyi a (K) haránttengely körül kilgn­gethet<p két vagy több (L,; M) kétkarú, emelőből áll, melyek (L) karjai a leme­zek aláitámasztó fölületeit képezik, míg az (M) karok állít ócsavarjai az (L) karok . vízszintes helyzeténél az (N) harántten­gelybe ütköznek. Az egyesített (e, a) le­mezek a (T) kocsi kiiolatási ideje alatt az (L) karokra rakatnak le. Ha a (T) kocsi '.smét a lerakási helyzetbe tér visz­sza, akkor az (L) karokon fekvő lemez­rakást a kocsira visszük át és az (L, M) karokat a pontvonalkázotian rajzolt füg­gőleges helyzetbe csappantjuk vissza, amelyben az egyesült (e, a) lemezeknek a (T) kocsira való lerakását nem gátol­ják. A (K, N) tengelyek a gép homlok­oldalán lévő (U) csapágyakban vannak ágyazva. ; Az 1. és 2. ábrán baloldalt, valamint a 4. ábrán föltüntet >tt berendezés, melynek célja, hogy az (i) alátétlemezeket szabá­lyos közökben az (i) szállítószalagra he­lyezze, részben vagy eposzén a gép által hajtható és lényegében a gép által ide­ciamozgatható (t) kampós emelőkből melyek egy vagy több lemezrakásról a mindenkor legfölső (e) alátétlemezt le­emelik és az (i) végnélküli szalagra le­rakják. A (t) kampós emelők nh?2gása az (m) lengő tengelyről az ezen a tenge­lyen ágyazott (m4) em»lőkar (2. ábra); az (m3) vonórúd és a gép homlokoldalán elrendezett (ml) tengely (m2) emelőkarja dán van levezetve, mimellett az (ml) tengely ide-odamenő lengő mozgásba ho­zatik. Az (ml) tengelyre két fölfelé irá­nyuló (s) emelőkar van szilárdan erő­sítve, melyek egymással az (sl) haránt­rúd által vannak összekötve. Ezen ha­rántrúd tartja a (t) kampós emelőket, melyek az (e) alátétlemezek szélessége szerint az (sl) harántrúd különböző he­lyein vannak elrendezve. Az (e) alátét­lemezek a (v) kocsi.(u) asztallapján van­nak rétegezve; a (v) kocsit a (w) hidrau­likus sájtó (wl) dugattyúján elrendezett (y) asztal síneire toljuk, A leírt hajtásnál a (t) kampós emelőket az (n) e|melő, illetve az (m) lengő ten­gely a gép hossza irányában ide-odamenő mozgásba hozza, mi mellett az emelők a lemezraktás mindenkor legfölső (e) alá­tétlemeze fölölt vonulnak el, ezt a leme/i balodali szélén megragadják, a jobbfelé mozgásnál magukkal viszik és végül az (i) szállítószalagra lerakják. A (t) kam­pós Emelők (tl) vége rézsútosan fölfelé iránV«K úgy hogy a kampós emelők bal­felé való mozgásuknál az (e) lemezek fö­lött hatástalanul mozognak el. A lemezra-

Next

/
Thumbnails
Contents