71665. lajstromszámú szabadalom • Galvánelem

- 3 -edényt csak azon részében, ahol a folya­dék fölszinének sülyedése és emelkedése megy végbe, akképen kiképezni, hogy a (q:Q) aránigen kis értékkel bírjon. Alul a két edény bármilyen tetszés szerinti álakban készíthető. A 3. és 7. ábrákban föltüntetett kereszt­metszeti arányok inkább kicsi foganatosí­tási alakoknál alkalmasak, míg a fordí­tott keresztmetszeti arányok igen nagy celláknál (világítási elemeknél) alkalmaz­hatók előnyösen. Miután az edények ilyen keresztmet­szeti arányokban való elrendezése által az elektromos endozmózis káros hatását | tetszés szerint lehet csökkenteni, ennél- j fogva most már csak a káros diffúziónak lehető csökkentése marad hátra, amely szintén a diafragma által elkülönített elektrolitnek káros keveredését idézi elő. Dacára az itt alkalmazandó nagyon kom­plikált diffuziótörvénveknek, különben egyező körülmények mellett mégis fölte­hető, hogy a diffúzió (ozmózis) a likacsos falon át akkor lesz legkisebb, ami­kor a cinkszulfátoldatnak koncentrációja egyenlő a rézszulfátoldat koncentrációjá­val. Az utóbbi azonban állandóan koncen­trált, ennélfogva előnyös módon arról kell gondoskodnunk, hogy a diafragma közelében a cinkszulfátoldat is magas te­lítéssel bírjon. Ezt azáltal érjük el, hogy egyrészt a cinkszulfátoldatot már eredetileg lehető­leg koncentráltan tartjuk és ezért nagy oldóképesség elérése céljából az elektrolit mennyiségét növeljük és másrészt, hogy az oldódó elektródot a diafragmához igen közel rendezzük el úgy, hogy az elektród és a diafragma közti szűk térben, a fém oldása folytán, az elektrolit állandóan nagy telítésben van jelen. A diffúziónak további csökkentését azáltal is elérjük, hogy minden fölösleges diafragmafölületet mellőzünk, azaz hogy a. válaszfal likacsos részét csak az elek­tródok között rendezzük el és azt, éppen úgy, mint az elektródokat, egészen az elektrolitekbe merítjük. Ezen berendezés­sel a kuszoki'istályok teljes mellőzését is. elérjük. Az olyan elemeknél, amelyeknek csak időként és akkor is csekély árammennyisé­geket kell leadniok (telegráf-elcmek), elő­nyös, a dial'ragmának diffundáló fölüle­tet szándékosan kisebbíteni, annak vas­tagságát pedig csökkenteni. Ezt a dia­fragmának a 3., 4., 5. és (>. ábrában föl­tüntetett különös kiképzési' által ét jük el, amennyiben a válaszfalnak át nem eresztő részei főleg a diafragmának mechanikai szilárdításához járulnak hozzá, míg a tn­lajdonképeni likacsos részek igen vé­konyra vannak, készítve. Gyakorlatilag ezen követelményeknek sokféle módon megfelelhetünk. A műszakilag legkönv­nyebben előállítható ilyen diafragmákat akkor kapjuk, ha a 3. és 4. ábrában föl­tüntetett módon az igen vékony falú li­kacsos (3:')) cellát glazurált (30) bordák­kal megerősítjük és a köztük fönmaradó fölülrészeket teljesen vagy csak részben glazurálatlannl hagyjuk. Egy második foganatosítási alak az 5. ábrában van í'öltüntetve. A magában véve vastagfalú, gyakran glazurált (34) agyagcella szita­szerűen meg van fúrva, mimellett az ( gyes (33) mélyedések a cella eredeti vas­tagságát lényegesen csökkentik. Végül a 6. ábra olyan foganatosítási alakot mutat, amelynél a válaszfal, a 2. ábra szerinti sematikus kivitelnek meg­felelően, teljesen át nem "bocsátó (3b) anyagból (üveg stb.) áll, amelynek ab­lakszerű nyílásaiba vékony, likacsos (38) fölületrészek vannak beragasztva. Erősen terhelt celláknál a diffuziócsök­kentésnek az előbb említett módja nem foganatosítható, mert az igen nagy belső ellenállásokat ad. Eddigelé még kifogás­talan módon meg nem magyarázott kísér­letek azt mutatták, hogy a réz vitriololdat­nak a cinksarkhoz való diffúziója még gyengén terhelt elemnél is lényegesen csekélyebb mértékben megy végbe, mint a teljesen meg nem terheltnél. Ezt a tü­neményt akképen lehet magyarázni, hogy még csekély terhelés esetén is emelkedik

Next

/
Thumbnails
Contents