71460. lajstromszámú szabadalom • Természetes és mesterséges léghuzammal működtethető tüzelőberendezés

_ 4 — nak és ezekből a rostélyrudak hézagain keresztül a tűztérbe áramlanak, miközben a hamútérből a primérlevegőt magukkal ragadva, azt a tűztérbe szorítják. A (27) hosszgőzcsövek lyuksorain át kifúvatott gőzsugarak pedig a (29, 30) falak által képezett (31) légcsatornákon keresztül tódulnak fölfelé és szintén magukkal ragadják a hamutérben levő levegőt és azt a tűztérbe szorítják. -V (10, 11) csövekbe bocsátott gőz egy másik része a (42, 41) nyílásokon keresztül a (40) bordás testekbe hatol, ahonnan a szűk (43) nyílásokon fúvatik keresztül és így a (4(j) tölcsérszerű nyílásokon keresztül szintén a tűztérbe hatol, miközben a (24) teknők mellső nyitott végein keresztül az 1. ábra (a) nyila irányában beáramló levegőt magával ragadja és azt a tűztérbe szorítja. Azáltal, hogy a gőz ilyen nagy terjedelemben igen sok apró nyíláson fúvatik keresztül, aránylag igen sok levegőt ragad magával és így egy adott levegőmennyiséghez képest aránylag kevés gőz szükségeltetik. A kívül szűk (46) nyílásokon esetleg behatoló hamúrészek ezen nyílások tölcsérszerű kiképzése folytán igen könnyen a (24) teknőbe esik és így a (46) nyílások betömŐdése ki van küszöbölve. Hogy a (24) teknőbe esett hamű könnyen eltávolítható legyen, ezen teknő fenekén (48) nyílások vannak kiképezve, melyek fölött egy megfelelő (49) nyílássorral ellátott ide-oda tolható (50) tolattyű van elrendezve. Ezen tolattyúk ide-oda mozgatása által a (24) tekuőkben összegyűlő bamú igen könnyen és gyorsan kirázható; az (50) tolattyút tetszésszerinti eszközzel, pl. egy a tüzelés mellső részén kiálló egyszerű fogantyú segélyével, mely a rajzokon nincs föltüntetve, működtethető. Az (50) tolattyű egyúttal a (46) nyílásokon át a tűztérbe befúvatott levegő menvnyiségének szabályozására is használható. Ha ugyanis az (5(1) tolattyű úgy áll, hogy a (48) és (49) nyílások nem fekszenek egymás fölött, akkor a levegő csakis a <24) teknő mellső végén juthat be, ha azonban az (50) tolattyút úgy állítjuk be, hogy a (49) nyílások a (48) nyílásokat többé-kevésbbé födik, akkor a levegő a ("23) hamúláda mellett lévő (47) terekből is beszívatik és így tetemesen több levegő" juthat a (46) nyílásokhoz. A találmány szerinti tüzelésnél a rostély hátsó vége és a tűzhíd között szekundér] evegő bevezetéséről is van gondoskodva. E célból, mint azt a 3. ábra mutatja, a (10, 11) gőzcsövek hátsó végükön egy, a (26) tűzhíd alatt elrendezett (51) kamrába torkolnak, mely kamra mellső szélén egy (52) lyuksor van kiképezve, úgy hogy a gőz az (51) kamrából ezen (52) lyuksoron át finom sugarak alakjában kiáramlik. A tűzhíd, illetve az (51) kamra alatt (53) csigákon egy (54) lemez van vezetve, melynek kissé fölfelé hajlított mellső széle a tűzhíd alatt egy keskeny (55) rést képez, melynek szélessége az (54) lemez eltolása által változtatható; az (54) lemez eltolására két, az (56) csapok körül lengethető (57) emeltyű szolgál, melyek a tűzhely mellső oldalára kivezetett (58) fogantvús rudak segélyével beállíthatók. Az (52) lyuksoron át kifúvatott gőzsugarak az (54) lemez és a tűzhid alsó fölülete között lévő (59) csatornáiul a levegőt, mely a hátul zárt hamúláda mögötti és a (47)-es csatornákkal közlekedő térből vétetik, tehát jól elő van melegítve, magukkal ragadják és a tűzhíd mellső széle mentén a tűztérbe szorítják, mely mint szekundérlevegő az itt lévő esetleg még el nem égett gázokat meggyújtja és teljesen elégeti. Ezen berendezés segélyével a szekundérlevegő menynyiségét igen könnyen és igen pontosan szabályozhatjuk. Minthogy az összes légutak a rostély alatt a hamútér felé nyitva vannak, a tüzelés minden változtatás vagy kezelés nélkül mint közönséges, természetes léghuzamnml működő tüzelés is használható, ami különösen a befűtésnél fontos, araikor még uyomás alatt álló gőz nem áll rendelkezésre. Mihelyt a gőz a kellő nyomást elérte, a közönséges tüzelési)/)! az erőltetett tüzelésbe egyszerűen.