71268. lajstromszámú szabadalom • Galvánelem
- 3 -kívül még annak kristályaival is ki van töltve. Annak nagysága kizárólag az egész cellának kívánt hatási időtartamától függ. Az alsó tartály kezdetben a ZnS04 oldatát azon legkisebb koncentrációban tartalmazza, amely a cella üzeméhez tekintettel a legcsekélyebb diffúzióra és a legkisebb ellenállásra szükséges. Avégből, hogy a vázlatos elrendezésben zavartalan körfolyamat mehessen végbe, a cellák megtöltésénél arról kell gondoskodnunk, hogy a (16) és (17) légtereken kívül sehol se képződjenek légzsákok. A berendezés működési módja a következő : A cella normális működése folytán a polározó folyadék (rézvitriól) töménysége csökken, ellenben a leváló anyag (cinkvitrióloldat) növekedik. A folyadékkörben: (8) kamara (14) cső (10) tartály (15) cső (8) kamara, a sűrűségek különbözősége folytán a (8) kamara folyadékja és a (15) csőben lévő folyadék között az egész (h) magasságban egy folyadékhajtóerő lép föl; a rézvitriólban szegény oldat a (14) csövön át a tartályba folyik és ott szilárd rézvitriólkristályokat old j lol, míg ellenben a telített rézvitrióloldat a. (15) csővön át a (8) kamarába hatol. A negatív sarknál az ellenkező folyamat megy végbe; a nehezebbé váló cinkvitrióloldat a (13) csövön át a (11) tartály fenekére jut és a (12) csövön át. oldatban szegény folyadékot húz maga után a (7) kamarába. Az első körfolyamat megszűnik abban az időpontban, amikor a szilárd kristályok összes készlete és az oldott CuS04 elhasználtatott. A második körfolyamat akkor fejeződik be, ha a (11) tartályban és (7) kamarában lévő folyadék elérte a telítést. Természetesen a (10) és (11) tartályok akképen méretezendők, hogy az összes kristályok elhasználtassanak a (10) tartályban, még mielőtt a (11) tartályban a telítési pont eléretett. Az 1. ábrában föltüntetett berendezéshez még egy kiegészítés szükséges. Miután a cella legtöbb alkatrésze gyakorlati szempontból öntött üvegből vagy másféléből készül, ezért a tartályoknak, csöveknek és celláknak tömören tartása gyakorlatilag nagy nehézségekkel járna. Azonfölíil a rézvitriólban mindig jelen levő szabad kénsav igen.gyorsan átdiffundál a cinksarkhoz és hidrogénfejlődést okoz, ami gázbulx>rékokat hozna magával. Az 1. ábra szerinti sematikus berendezést tehát akképen kell átalakítani, hogy úgy a (7), mint a (8) kamara szabad folyadéki'öliilettel bírjanak. Hogy a berendezésnek gyakorlatilag jól használható alakot adjunk, arra nézve két lehetőség van. Nevezetesen: vagy az elektródákat és a likacsos válaszfalat sík alakban hagyjuk úgy, hogy csupa egyenközlapú tereket kapunk, amelyeket nagyon nehezen lehet tömören tartani, vagy pedig ezen részeknek hengeres alakot adunk, azaz (1) metszési ábrát XX1 vagy YY2 tengely körül forgatva képzeljük. A sík elektródokkal való szerkezet gyakorlatilag hasznavehetetlen úgy, hogy tehát csak a két hengeres foganatosítási alak között lehet választani. "Az első esetben a cinkhenger a rézhengerben van elhelyezve, a másik esetben a rézsark a hengeres cinksarkba van dugva. Mind a két elrendezés szerkezetileg lehetséges, az utóbbi azonban az üzemben praktikusabbnak bizonyult. Ilyen módon olyan berendezéshez jutunk, amely bizonyos tekintetben hasonló a Daniell-elemhez, attól azonban lényegesen különbözik azáltal, hogy a (7) és (8) kamarákban nincs készletoldat és hogy ezeik a cellák csak mint elektrokémiai reákciócellák vannak kiképezve, miáltal épen lehetővé vált, hogy igen kicsi belső ellenállási értékhez jussunk. A jelen találmány tárgyával szemben a Meidinger-elemmel szemben való hasonlóságra is lehetne hivatkozni. Azonban ez a hasonlatosság is csak látszólagos. Az ismeretes Meidinger-körte csak aránylag szűk ki vezetőcső vei van ellátva, a rézvitrióloldat ezen keresztül csak diffúzió útján juthat a rézsarkhoz.
