71175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemestermény-, malomtermék- és efféle készletek elraktározására

2 ban elérhetőnek bizonyult ez a tartálynak iivegmázzal bevont vagy zománcolt csempékkel (agyagkályhalapokkal) való kibélelésével, — melv csempéket szesszel készült habarccsal erősítünk meg a tartály falán, — vagy pedig egymással öszszeforrasztott, hengerelt és ónozott ólomlemezekből készült tartályok használatával. A szilókat, legyenek ezek akár földalattiak, akár földfölöttiek, ez idő szerint a gabona elraktározására legbiztosabb eszköznek és egyszersmind a legolcsóbb elraktározási helynek tekintik. Hosszas és nagyszámú kísérleteim folyamán azonban azt tapasztaltam, hogy időnkint való lapátolás és szellőztetés nélkül sohasem lehet, főleg a földfölötti szilókat a gabona biztos eltartásának tudatában használni. Közönséges klímánál a gabona még mindig kb. 7% vizet, tartalmaz és olyan hőfoknál, mely csak igen kevéssel is magasabb a talaj hőfokánál, kicsírázik. Ha már most a gabonával szilókat töltünk meg, akkor, ha még úgy összesajtoljuk is a gabonát, térfogatának kb. 14%-át kitevő hézag marad a gabonaszemek közt, mely 27% oxigént tartalmazó atmoszférikus levegővel van telve. A gabona csak akkor áll el, ha benne erjedés be nem következik, ehhez pedig szükséges, hogy a gabona több vizet ne szívjon magába, mint amennyit vegetációvize kitesz. Hogy tehát a gabona ne szívhasson magába több vizet, nem szabad, hogy a szilók vizet juttassanak hozzá. Mái- pedig a talaj, melyen a sziló föl van építve, rendszerint 12—20% vizet tartalmaz. Meg kell tehát védeni a gabonát ettől a víztől, ami eltarthatása szempontjából annyira hátrányos. De még ha föltesszük is, hogy a gabona a szilóban nem vesz föl nagyobb fokú nedvességet, mint amennyivel a természettől fogva rendelkezik, nem szabad magából kiválasztania sem nedvességet, hogy jól eltartható legyen és ehhez szükséges, hogy a hőfok a tartályban sohase emelkedhessék oly magasra, hogy a gabona megizzadhasson. Ámde a legkisebb fokú erjedés alkalmával a hőfok csakhamar szükségképen emelkedni kénytelen, sőt az is előfordulhat, hogy nyáron a meleg kívülről behatol a szilókba. Ilyen körülmények közt könnyen belátható, hogy a szilókban fölhalmozott gabona a nedvesség- és hőváltozás behatásának van kitéve és hogy ez a nedvesség- és hőváltozás a gabona jó eltarthatása szempontjából igen hátrányos. A jelen találmány már most azon a természetből merített fölismerésen alapszik, mely szerint minden növény teste, tehát a gabonaszem is, csak erjedéssel bomolhatik szét és hogy az ilyen erjedés előidézésére a levegőből meghatározott mennyiségű nedvesség, hő és oxigén hozzájutása elmaradhatatlan föltétel úgv, hogy tehát a gabona, ha olyan viszonyok közé hozzuk azt, ahol ezieknek az anyagoknak meghatározott mennyiségekben való ez az össze találkozása be nem követ" Vezhetik, tehát erjedés sem léphet föl, szükségképen épen kell hogy maradjon. Olyan tartályokat, melyekbe nedvesség és külső levegő be nem hatolhat, úgy kaptam, hogy azokat erre alkalmas anyagokból készítettem, légmentesen elzártam és külsejükkel a szabad levegő hatásainak tettem ki. A kívánt alacsony hőfokot úgy kaptam meg, hogy ezeket a tartályokat földalatti és elegendő léghuzammal bi ró helyen állítottam föl. Lehetne ezeket a tartályokat fából is készíteni; minthogy azonban ezeknek mindig alacsony és változatlan hőfok alatt kell lenniök és ilyen hőfok csak földalatti üregekben uralkodik, ahol a talaj minősége szerint mindig több-kevesebb nedvesség van, ezért, minthogy ez a nedvesség a fát megtámadja ós így a tartály tartósságát csökkenti, célszerűbb ezeket a tartályokat téglafalazatból vagy betonból készíteni. Egészséges talajban elrendezett ós szabad léghuzammal ellátott földalatti falazott üregben (boltozatban) a kemény mészkő súlyának kb. 6, a puha és laza mészkő pedig súlyának kb.