71133. lajstromszámú szabadalom • Berendezés számológépek fordulatszámláló művének hajtására

(11) híd jobbra vagy balra kileng (3) forgási tengelye körül és pedig a (2) forgattyú forgási iránya szerint, tehát aszerint, hogy összeadás és szorzás, vagy kivonás és osztás történik. Ezáltal vagy a jobb-, vagy a baloldali (6) pecket engedi szabadon a (7) rúgó megfelelő vége, mely tehát most hatástalanná válik, úgy hogy a másik rúgóvég a (4) kapcsolóemelőt jobbra vagy balra kibillentheti (2. ábra). A (12) keretnek önmagával párhuzamosan való fölfelé tolódása minden egyes forgattyúkörülforgáskor a következő módon megy végbe: A (2) forgatytyúvál körülforgó (15) tengelyen egy félhengeralakú (1(5) emelőtárcsa foglal helyet, mely éleivel akár jobbra, akár balra forog a (15) tengely, egy rugóval terhelt (17) kétkarú emelőre hat, mely a (12) keret valamely részére, pl. — mint a rajzon látható — a (3) tengelyre nyomást gyakorol és ezt a (12) kerettel és a reá erő- ] sített említett alkatrészekkel megemeli (2. ábra). Ennek a (17) emelőnek a (19) kerettel való kapcsolata vagy — mint a rajzon látható — laza kell hogy legyen, vagy hosszlyuk közvetítésével kell hogy történjék; lehet ehelyett azonban a (17) emelő forgási csapját hasítékban is vezetni. A (11) híd kilengetése minden egyes forgattyúkörül forgatáskor a következő módon történik: A (11) híd végén egy lefelé nyttló (18) kar van, melyre egy csuklósan hozzákapcsolt (19) vezérlőkeret hat. Ez a keret egy (20) hasítékával az állvány egy (21) helytálló csapján vezetődik és hosszirányában mozgást végezhet az 1. ábrán látható középhelyzetéből mindkét oldal felé. Ez a mazgás azáltal jön létre, hogy a (19) keret (22) kivágásába a (15)- tengely egyik vége benyúlik, melynek itt egy (23) félhengeralakú kivágása van. Ez a félhengeralakú ( kivágás, a (15) tengely jobbra vagy balra forgatásakor, egyik vagy másik élével, a (19) keretnek egy alulról a (22) kivágásba benyúló (24) ütköző nyúlványára hat és ezzel a (19) keretet jobbra vagy balra eltolja, úgy hogy a (11) híd balra, vagy jobbra kileng, tehát a bal- vagy a jobboldali (7) rugóvég tehermentesíttetik és így a (4) kapcsolóemelő is balra vagy jobbra leng ki. A 2. ábra azt a helyzetet mutatja, melyet a leírt alkatrészek a (2) forgattyúnak jobbra (a berajzolt nyíl irányában) történt körülforgatása után foglalnak el. Látható, hogy a (2) forgattyú ezen, jobbra való elforgatásakor (szorzási művelet) az (1) fordulatszámlálómű az óramutató járásával ellenkező irányú elforgást végez (az 1. ábrán látható nyíl irányában) (2. ábra). Ha ellenben balra forgatjuk a (2) forgattyút, pl. egy szorzással kapott szorzatból, valamely számérték kivonása céljából, vagy egy véletlenül tiilságos mértékben végzett szorzási elforgatásnak kis visszaforgatással való korrigálására, akkor az (1) fordulatszámj lálómű az óramutató járásának megfelelő irányban forog el. Ha ellenben osztási műveletet kell végezni, akkor (2) forgattyú balra való forgatását kell emelkedő értelemben (a 0-tól a 9-felé emelkedően) regisztrálni. A (2) forgattyú mozgásának átvitele az (1) fordulatszámláló műre tehát megfordítva kell hogy történjék. Ez a következő módon megy végbe: A (19) keret úgy van berendezve, hogy egy második munkahelyzetbe is hozható. Ha ugyanis az 1. ábrán látható középhelyzetéből úgy sülyesztjük azt le, hogy az állvány helytálló (21) csapja a (20) hasítékból, a (25) összekötő hasítékon át, a (26) másik hasítékba jusson, akkor a (19) keret ebből az új helyzetéből is eltolható jobbra és balra. Ez az eltolódás egy a (15) tengely fején kiképezett második, az elsővel szemközt' fekvő (27) félhengeralakú kivágás éleinek hatása alatt megy ugyanúgy végbe, mint előbb a (33) kivágás éleinek hatása alatt. Ez a (27) kivágás a 3. és 4. ábrákon van sraffozással úgy kitüntetve, mint a (23) kivágás az 1. és 2. ábrákon. A (27) kivágás a (19) keretnek egy a (22) kivágásba fölülről