71133. lajstromszámú szabadalom • Berendezés számológépek fordulatszámláló művének hajtására

benyúló (28) második ütköző nyúlványával működik együtt a (2) forgattyú forgatásakor. A (28) nyúlvány természetesen más függélyes síkban fekszik, mint a (24) nyúlvány, éppúgy, mint ahogy a (27) félhenger is más függélyes síkban fekszik a (23) félhengerrel szemközt (la, 3a. ábrák). Ha ebbe a második helyzetbe sülyesztettük le a (19) keretet (3. ábra), akkor a (2) forgattyú jobbra forgatása (a berajzolt nyíl irányában) a (19) keretet is jobbra tolja el (1. a berajzolt nyilat) (4. ábra), tehát az (1) fordulatszámláló mű is a fentemlített iránnyal ellenkező irányban kapcsolódik tovább. A (19) kei-etet egy (29) kettős rúgó mindig ismét visszatolja középhelyzetébe (1., 3. ábrák). Ezt a rugót célszerűen úgv képezzük ki, hogy a (19) keret mindkét munkahelyzetében annak középhelyzetbe való visszaállítására alkalmas legyen s egyszersmind rögzítse is azt ebben a két középhelyzetében. Erre a célra a (29) kettős rúgó mindkét szára befelé hajlított bordával van ellátva, melyek szűk hézagot hagynak maguk közt szabadon a (19) keret átállításakor egy ezen megerősített (30) csap számára, mely a rúgó szárainak szétfeszítése közben keresztülnyomulni kénytelen ezen a szűk hézagon és a keietet új helyzetében elegendő ellenállással rögzíti. A (19) keretnek szorzási vagy osztási művelethez való átkapcsolása kézzel való egyszerű föl- és lenyomással történhetik. A jelen találmánynál azonban erre a célra is egy önműködő berendezés van alkalmazva, melynek működése a következő megfontoláson alapszik. Minden ujabb számolási művelet megkezdése előtt a megelőző művelet eredményét törölni kell, azaz a kapott eredményt és az (1) fordulatszámláló műVet 0-ra kell visszaállítani. Ha ezzel a 0-ra visszaállító berendezéssel olyan szerkezetet kötünk össze, mely a (.19) keretet önműködően hozza a szorzáshoz való helyzetébe, föltéve, hogy nincs az már is ebben a helyzetében, akkor újabb szorzási művelet mindig azonnal, minden további beavatkozás nélkül meg lehet kezdeni. Ha azonban osztási művelet végzendő, akkor a forgattyút mindenekelőtt balra körül kell forgatni. Lehet tehát olyan elrendezést alkalmazni, mely előidézi, hogy a forgattyú ezen balra való forgatásakor a (19) keret átálljon másik helyzetébe. Hogy azonban a forgattyúnak az összeadási és kivonási műveletek folyamán végzett balra való körülforgatásakor ne álljon át a (19) keret másik helyzetébe és így az (1) fordulatszámláló mű forgási iránya a forgattyú forgási irányával ellenkezővé ne váljék, a berendezést még úgy tökéletesbítettük, hogy a (2) forgattyú első jobbra forgatásakor az a szerkezet, mely annak balra forgatásakor a (19) keretet átállítja, működésen kivül van, úgy hogy tehát átállítás csak akkor történik, ha mindjárt az első forgattyúforgatás balra forgatás, de akkor nem, ha ezt a balra forgatást egy jobbra forgatás előzi meg. Azok az eszközök, melyekkel ezt elérjük, a következők: Számológépek számláló műveihez való 0-ra visszaállító szerkezetek nagy számmal léteznek és eléggé ismeretesek, miért is a 4. és 5. ábrákon csak az a (31) emelő van föltüntetve, melynek lenyomásával a 0-ra való visszaállítás történik. Ez az emelő egyszersmind a (19) keret egy (32) csapja alá nyúlik és így lenyomásakor a (19) keretet fölső helyzetébe emeli föl, ha nem volna az már ebben a fölső helyzetében. Ez a helyzet azonban a szorzási műveletnek megfelelő helyzete a (19) keretnek (1. ábra). Ha azonban a szá- ' molás kezdetén a forgattyút nem jobbra, hanem balra forgatjuk körül, akkor egy a (15) tengellyel együtt elforgató, egy (33) tárcsán (5a, b, c ábrák) megerősített (34) csap egy kis (36) tengely (35) emelőkarjához ütközik és a (36) tengelyt elforgatja. E tengely másik végén egy második (37) emelőkar van elrendezve, mely a tengely forgásakor a (19) keret