71001. lajstromszámú szabadalom • Szélkazános öblítőszerkezet árnyékszékek számára

ruljon a vezérdugattyúhoz és hogy mégis ennek emelése alkalmával előbb a lefolyatószelep elzárása következzék be és csaik azután a tápszelep nyitása, azt az üres járást, mellyel eddigelé a dugattyúmozgás bírt, a tápszelep mozgásába kell áttenni. Ezért a lápszelep a találmány szerint dugattyús szelep gyanánt van kiképezve, mely csak a dugattyúlöket végén nyitja a vízátáramlást. A tápszelepnek a találmány szerinti kiképzése annak a hengeres szelephüvelyben való súrlódása folytán az eddigelé alkalmazott tányérszeleppel ellentétben lehetővé teszi ama tisztátlanságok önműködő eltávolítását, melyek különben a szelepen, illetve annak fészkén lerakódtak és a szelep jó záródását veszélyeztették. Hogy a tápszelepen át lehetőleg nagy mennyiségű víz átáramlasát tegyük lehetővé, ezt a szelepet az eddigivel ellentétben nem látjuk el többé vezető bordákkal, melyek az átáramlási haránknetszetet szűkítették, hanem a szelepnek, illetve vezérrúdjának vezetése a hengeralakú szelephüvely egy toldatán történik oly módon, hogy a teljes szabad harántmetszet be van tartva. Ezzel lehetővé válik a szélüst gyorsabb megtelésének és az öblítések gyorsabb egymásutánjának, illetve a szelepharántmetszet csekélyebbre méretezésének elérése, mely a vezérdugattyú működtetésére csekélyebb erőszükséglet előnyét nyújtja. A dugattyúszerűen kiképezett tápszelep alsó, illetve belső oldalán fokozatosan megy át a vezérpecekbe, ami lökésmentes nyitást és zárást idéz elő. A szelep tömítésére a palást fölületéhez szoruló, a hengeralakú szelephüvelyen a szelepnyílás irányában túlnyúló gumigyűrű vagy más efféle szolgál. A törzsszabadalom szerinti szerkezetnél hátrányosan válik érezhetővé az a körülmény is, hogy a szűkí tett részt'közrefogó két dugattyúfoknak egymástól eltérő átmérője van. Itt ugyanis a vezérdugattyú lefelémozgása már bekövetkezhetik, mielőtt még a szélkazán kívánt töltési fokát elértük volna. Ezt a hátrányt a találmány szerint azzal küszöböljük ki, hogy a szűkített részt közrefogó dugattyúfokoknak azonos átmérőt adunk, a szűkített rész fölötti dugattyúfokot külön tömítés alkalmazása nélkül, bár szorosan vezetjük át a dugatytyútokon és ezen fok fölött egy hozzácsatlakozó kisebb harmadik dugattyúfokot alkalmazunk, mely a maga részéről a dugattyútokban tömítetten vezetődik. Ezen kiképzésnél a két alsó dugattyúfok átmérőjének egyenlősége folytán a vezérdugattyú lefelémozgása csak akkor következik be, midőn a szélkazánban már nagyobb nyomás éretett el, melynek következtében a víz a középső dugattyúfok szűk vezetékén keresztüljut úgy, hogy az már most a középső dugattyúfok fölső felületére nyomást fejthet ki és ezzel a dugattyút lefelé nyomja. A törzsszabadalom leírása szerint a vezérdugattyú fölhúzása a fogan tyús rúd bővített alsó végének a dugattyú szűkített részéhez való ütközése révén történik. Ezen kiképzésnél pld. a szerkezet összevagy szétszerelése alkalmával, amikor is a fogantyú feje le van csavarva, illetve azt lecsavarjuk, könnyen megtörténhetik, hogy a fogantyúrúd az öblítőcsőbe esik. Ezt a találmány szerint azzal küszöböljük ki, hogy a fogantyúrudat alsó végén és a dugattyú szűkített része fölött bordákkal látjuk el, melyeknek külső átmérője nagyobb, mint a szűkített dugattyúrész belső átmérője és amelyek a dugattyút, úgy mint eddig, ütközés révén viszik magukkal fölfelé. Az ütközés akar a fölső, akár a középső dugattyúfok fölső végén történhetik. A bordák egyúttal a fogantyúrúd vezetésére is szolgálnak. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának foganafosítási példája függélyes metszetben látható, ahol is a vezérdugattyúnaik és a tápszelepnek normális helyzete eredményvonalakkal, az öblítés megindítása alkalmával elfoglalt helyzete pedig teljes vonalakkal van föltüntetve.