70864. lajstromszámú szabadalom • Hajtás körmozgású síkszitákhoz

kilengést végezhet. Minthogy ily módon a síkszita és a kiegyenlítősúly tömegközép­pontjainak a fix hajtótengely közepétől való távolsága változhat, ennélfogva veze­ték alkalmazása válik szükségessé, amely úgy képezendő ki, hogy a síkszitának a centrifugális erő irányában szabad kilen­gést biztosítson. Á találmány tárgyának néhány példa­képem foganatosítási alakja a mellékelt rajzon van föltüntetve, amelyen az 1. ábra két osztályos alsó hajtású sík­szita hosszmetszete, a 2. ábra egy osztályos síkszita hosszmet­szete, a 3. ábra az 1. ábra c-d szerinti met­szete, a 4. ábra a 2. ábra g—h szerinti met­szete, az 5. ábra az 1. ábra a—b szerinti met­szete, a • 6. ábra a 2. ábra e—f szerinti met­szete, a 7. ábra a két osztályos és fölső hajtású síkszíta hosszmetszete, a 8. ábra a 7. ábra i—j szerinti metszete, a 9. ábra a két osztályos síkszita másféle kivitelének hosszmetszete,, a 10. ábra a két osztályos és fölső hajtású síkszita csuklós^ kivitelének, hosszmet­szete, a 11. ábra a 10. ábra v—v szerinti met­szefe, a 12. ábra a 10. ábra k—k szerinti met-SZi6t6) Sl 13. ábra a 10. ábra m—in szerinti met­szete, a 14. ábra fölső hajtású ingatámasz kap* csolású síkszita hosszmetszete, a 15. ábra a 14. ábra s—s szerinti meí szete, a 16. ábra pedig a 14. ábra n—n szerinti metszete. Az 1., 3. és 5. ábrán körpályán mozgó áíkszita hajtása van föltüntetve.. Az (1) főkeret a vele összekapcsolt (2) sziíakereteket fogja körül. A (10) síkszita­tengelyre szilárdan erősített (18) agy a (14) kiegyenlítő súlyt hordja és a (11—12) csap­ágyakban forog. A (10) tengelyt a (6) szíj­tárcsáVal a (8) kapcsoló köti össze s a szíj­• tárcsa (5) hajtótengelye a szilárdan le­! erősített (4) állványban forog. A (6) szíjtárcsában (7, 7) és (7a, 7a) ve­zetékpárok vannak kiképezve, amelyek kőzött a (8) 'tengelykapcsoló a (1U) ten­gellyel és a síkszitával együtt szabadon ide-oda mozoghat, minthogy a (8) kap­csoló két vége és a vezetékek végei kö­zött (al, a2) hézagok vannak. Tehát a sík­szita szabad kilengést végezhet. A (6) szíj­tárcsa megindításakor a (7, 7) vezetékek, a (8) kapcsolót magukkal viszik és kör­ben forgatják. Eztjn forgás alkalmával az (1) főkeretnek és a (3) ingatámaszokon nyugvó (2) szitakereteknek minden pontja körpályát ír le. Ha a (14§) ólombetéteket tartalmazó ! (14) kiegyenlítősúiy tömege (M), súly­j pontja (S) és ennek az (5) hajtótengely j (X) középvonalától való távolsága (r), to-i vábbá ha a síkszita, a (10) tengely és 'az j ennek ágyazására szolgáló részek tömege (Ml), súlypontja (Sl) és ennek az (5) hajtótengely középvonalától való távol­sága (rl), akkor a (14) kiegyenlítő súly forgása folytán létrejött centrifugális erő = w2r M =- p, a síkszita forgása folytán "létrejött centrifugális erő pedig = \v2 rl { NI « pl, ahol w2 a szögsebességet jelzi. Á két ellentétes centrifugális erő tehát ak­kor lesz egyenlő, ha rl = r M/Ml. A (7. 7) és a (7a, 7a) vezetékek iránya at (5) hajtótengely (x) középvonalán átmenő (P. Pl.) centrifugális erők (7.—z) irányá­val esik össze, tehát a (8) tengelykapcsoló a (z—z) vonal irányában szabadon ide-oda mozoghat. A (14) kiegyenlítő súly, illetve a (14a) ólombetétek kellő megválasztásár val az (rl) távolsága szabályozható. Ha üzemközben az őrlemény a szabad moz­gásban gátólva lesz és a szitakeretekben megtömődik, akkor az (rl) távolság meg­felelően kisebb lesz és így a centrifugális erők egyensúlya önműködően helyreáll. A síkszita megindulásáriái a (7, 7) veze-

Next

/
Thumbnails
Contents