70629. lajstromszámú szabadalom • Ajánlott leveleket fölvevő automata

riyílásból kívül marad, mire a szelvénylapot á (d) lyuknál fogva a (3) ajtónak (13) kampójára ráakasztjuk. A boríték ekkor a (14) vezetősíneken fekszik, a (c) szelvénylap pedig a (3) ajtónak külső feléihez simul. A (40) forgattyúnak forgatása által most a (3) ajtót a már leírt módon a (10) asztallapra ráfektetjük és egyidejűleg a (16) kart is kilertgetjük a (20) nyíl irányában úgy, hogy a (17) bélyegző a (3) ajtóra, ill. az ezen lévő (c) szelvényla^ra nyomódik rá. A bélyegző úgy van kiképezve, hogy ugyanazokat az adatokat a (c) szelvénylapnak mindkét felére, vagyis az (e) perforációvonal fölötti (cl) részére és a perforáció vonal alatti (c2) résziére is rányomtatja (3: ábra). Ezek az adatok a postahivatal által határoztatnak meg és rendszerint a keltet és valamilyen jelzőszámot és betűt tartalmaznak. Ezek közül állandó jelek vannak, vagy olyanok, amelyek csak nagyon ritkán változtatandók, így pl. az automatának jele és az évszám és oly adatok, amelyek gyakrabban változtatandók, így pl. a napi kelet és a napszakot jelölő betű. A bélyegző tehát ennek megfelelően képezendő ki. Mihelyt a (3) ajtót annyira elforgattuk, hogy az a (10) asztallapon rajta fekszik, akkor az (a) boríték a (14) vezetősínek mellett lefelé lóg, a (c) szelvénylap azonban a (3) ajtón rajta fekszik, mivel a (13) kaimpóba be van akasztvá. A (17) bélyegzőn a (21) kés van alkalmazva, mely akkor, midőn a (17) bélyegző a (c) szelvénylajra rányomódik, a (c) szelvénylapot az (e) perforáció mentén elvágja, mely célból a (3) ajtó egy (22) hasítékkal van ellátva, melybe a (21) kés behatol. A (c) szelvénylapnak ezen elvágása után a szelvénylapnak csak a (d) lyukkal ellátott, vagyis a (13) kampóra ráakasztott része marad a (3) ajtón rögzítve, míg a szelvénylapnak másik része a borítékkal együtt szabaddá válik úgy, hogy a bélyegzőnek visszaforgatásánál szabadon leeshet, mely célból az (1) szekrény alatt a leeső levelek részére egy csak hivatalos közeg által nyitható gyüjtőszekréiíy van alkalmazva. A forgattyúnak visszaforgatásánál a bélyegző és a (3) ajtó is ereídeti helyzetükbe visszatérnek, mire a (13) kampón függve maradt (c2) szelvénylaprész a kampóról levehető. Ez a szelvényrész szolgál a föladó részére vevényül. A bélyegző részére természetesen megfelelő festékelőkészülék is alkalmazandó a szekrényben, amelynek egyik példaként! kiviteli alakja a későbbiekben van leírva. Jelen automatánál gondoskodnunk kell arról is, hogy az automata csak akkor legyen kezelhető, ha az automatába tényleg levelet behelyeztünk és hogy a (3) ajtónak befelé forgatásánál az automatának "belsejéhez senki hozzá ne férhessen, mivel ekkor a (3) ajtó helyén nyílás támad. Utóbbinak megakadályozása céljából a (3) ajtó előtt a (2) szekrényfalra a (23) fogantyúval ellátott (24) tolóajtó van alkalmazva, mely a (25) vezetékekben vezetődik és oldalt félretolható, de természetesen teljesen ki nem húzható, hanem csak annyira, hogy a (3) ajtó szabaddá válik (4. ábra). Hogy a (24) ajtó könnyebben mozgatható legyen, ez az ajtó a (25) vezetékekben (26) és (27) görgőkön fut. A (24) tolpajtó a (12) bedobónyílást is eltakarja. A (24) ajtóra a (28) kár van ráerősítve, mely a szekrénybe befelé nyúlik és pedig a bedobónyíláson át. Ez a kar zárt (24) ajtónál, föltéve hogy az ajtó — amint az a 4. ábrán látható — jobbodalra nyílik, ill. tolható el, az ajtónak bal szélére van erősítve úgy, hogy a {24) ajtónak nyitásánál a (28) kar a bedobónyílásban balról jobbra eltolódik. Célszerű még, ha az (1) szekrényben egy (29) sint alkalmazunk (5. ábra) a (28) klarnak alátámasztására, melyen a (28) kar célszerűen a rajta forgathatóan alkalmazott (30) görgők segélyével fut. A (28) karra függélyesen lefelé nyúló (31) rúd van ráerősítve, mely zárt ajtónál alsó végével a (32) csapágyban forgathatóan