70605. lajstromszámú szabadalom • Önműködő blokjelzőberendezés

tusrugók közt kontaktust létesítenek vagy e kontaktust megszakítják. A jelző tilosra állásakor, mint látható, a (wl, w2, w3, w4) kontaktustárcsák az xl, x2, x3, x4). és (yl, y2, y3, y4) kontaktusrugók közt kontaktust létesítenek, míg az (x5,- x6, x7) és (y5, y6, y7) kontaktusrugók közt a kontaktus meg van szakítva. Megfordítva: a jelző szabadra állásakor az először em­lített kontaktusrugók közt a kontaktus meg van szakítva, az utóbb említett kon­taktusrugók közt pedig helyre van állítva. Az (0) forgattyú tengelyén továbbá egy (Y) árammegszakító ül, mely egy sziger , telten fölillesztett és egy kivágással ellá­tott koníaktusgyürüből áll. E kontaktus­gyűrűhöz két (zl, z2) kontaktusrúgö tá­maszkodik, melyek közül az első nyu­galmi helyzetében az árammegszakító em­lített kivágásában nyugszik és így kon­taktust nem létesít. Esetleg még egy ügy­nevezett centrifugális (Z) kapcsoló lehet elrendezve, mely az elektromotor forgása közben szigeteken megrősített kilengő (Zl) bütykének egy (Z2) kontaktusgyűrű­höz támaszkodásával mellékzárlatot léte­sít, mely a. függő kapcsoló forgása közben a kapcsoló elektromágnes árammentessé válását megakadályozza. E jelző elrendezés működési módja a következő: a blokkállítóműből jövő áram az (I) szorítókapcson, az (xl, yl) rugó­kon és az (M) jelzőállító relaisn át a.föld­höz jut, mire e relais fegyverzetét magá­hoz vonja. A (11') pontból a (12') veze­téken, a (t2) kontaktusrúgón, a (tl) csúszp kontaktuson, a (K) kapcsoló elek­tromágnesen, a másik (txl) csúszókon­taktuson, a (tx2) kontaktusrúgón és a (13'). vezetéken át elágazó aramkor hal^d a földbe. Áz (M) relais meghúzza mind­két (2') és (5') kontaktus tárcsáját és ezzel az (1') és (3'), valamint a (4') és (6') kon­taktusokon át az (L) fegyverzetet és az® (N) mezőmágnjestekercset a telephez kap­csolja. A itíótor tehát működni kezd és az (O) forgattyú, valamint az (mQ) ruda­zat segélyével a (K) kapcsoló elektromág­nest a (KI) fegyverzettel való érintkezé­sig megemeli. Az (0) forgattyú ekkor legmagasabb helyzetében ván; a további forgáskor a (K). kapcsoló elektromágnes, mely a (K\t) fegyverzetet fogva tartja, is­mét lehuzatik és ezzel az (U) állítóemelöt elmozgatja, mely a jelzőt szabadra ál­lítja. Egyidejűleg a (W, X) rudazat segé­lyével a függő kapcsoló is elállíttaitik. Ezen elállítás közben a (K) kapcsoló elektromágnest a (Zl, Z2) kontaktusokon átmenő mellékáramkör gerjedten tartja. Éppígy az (Y) árammegszakító, melyen , most indkét (zl, z2) kontaktusrúgó föl­fekszik, mellékáramkört' létesít az (M) re­lais számára, mely a függő kapcsolóhoz vezet. Ha a teljes fordulat be van fejezve, a (z,l) kontaktusrúgó beesik az (Y) áram­megszakító kivágásába és az (M) relais áramkörét megszakítja, mely relais vi­szont a motor áramkörét szakítja meg és így a -motor nyugalomba jön. Azonkívül a fegyverzetek visszaesése folytán rövid­zárlat lép föl, mely hatásos fékezést léte­sít. A (K) kapcsoló elektromágnes azon­ban az (x5) és y5) kontaktusrugókon, var lamint az átállított (w5) kontaktustárcsán át továbbra is gerjedten marad. Az (I) kapocshoz vezető áramkörnek a blokkmü által a vonalszakasz áramzárók segélyé­vel eszközölt megszakítása a (K) kap­csolómágnes árammentessé válását léte­síti, mire a jelzőszárny túlsúlya következ­tében ismét tilos helyzetébe esik le.- A jelző most újabbi működtetésre készen áll. Az 1—S. ábrákon, illetőleg a 4. és 5. ábrákon a függő kapcsoló (G)-nél szin­tén vázlatosan van bemutatva. Itt azon­ban valamennyi belső jelző áramkör el van hagyva és csak az (M) jelzőáilitó elektromágnes van vázlatosan jelezve. Az ezen ábrákon föltüntetett kapcsolás né­' mileg módosítva van, hogy nagyobb egy­szerűséget érjünk el. Ha a jelző kétkarú, akkor egy második, kapcsoló elektromágnessel és fegyverzet­tel biró rudazatot alkalmazunk és kötünk

Next

/
Thumbnails
Contents