70396. lajstromszámú szabadalom • Függővasút

A második (7) vonókötelet hajtó (12) Jkötéltárcsa a (32) vágányában (11. ábra) több a tárcsa kerületén egyenletesen elosztott (33)* szorítópofával van ellátva (7., 8., 12. és' 13. ábra). Ez utóbbiak, amelyek egy U-alakú (34) rúgó végein yannak elrendezve a (12) kötéltárcsa koszorújában a (35) ütközők között ezen rugó által sugárirányban vezettetnek. A (34) rúgó végei (36) rudak által a (12) tárcsa koszorújával olyképen össze vannak kapcsolva, hogy a rúgó kitolása alkalmival a rúgó vége a (33) pofákkal együtt a rúgóhatás közreműködése mellétt széttereltetnek, míg a rúgó visszatolásakor a (36) rúdák nyomása folytán a rúgóhatás ellenében záródnak. Betolt helyzetben, azaz záróhelyzetben a (33) szorítópofák vájatai a költéltárcsának a szorítópofák által megszakított (32) vágányának folytatását képezik. A (33) szorítópofák a (34) rúgó szárain a (37) csapok körül (12. és 13. ábra) forgathatóan vannak ágyazva úgy, hogy a pofák ki- illetőleg belépő (7) vonókötél húzóirányához alkalmaszkodnak (7. ábra). A (33) pofák szélesebbek a (34) rugónál és végeiken egy (38) nyúlvány révén egymásba kapaszkodnak; az utóbbi nyúlvány a (33) pofáknak nyitott helyzete mellett is áthidalja a köztük lévő hézagot és ütközőként szolgál a belépő (7) vonókötél számára, amely a kötéltárcsa tovább forgatásánál a (34) rúgót benyomja és ezáltal a (33) pofák záródását idézi elő. Á (34) rúgó oldalán elrendezett (34) nyúlványok uem befolyásolják a szorítópofák szabad nyitását és záródását. A (33) szorítópofák (34) rugói belső végükön egy sugárirányú (39) vezetőrúddal állanak összeköttetésben, amelynek belső végén egy oldalt kiugró (40) görgő van elrendezve. Ez az elrendezés a szorítópofák szétnyílásának megkönnyítésére való. Ebből a célból azon a helyen, ahol á (7) vonókötél a (12) kötéltarcsát elhagyja, égy szilái-dan álló, sugárirányban rézsútosan emelkedő (41) vezetőfölület van elrendezve, amelyen a (40) görgő vezettetik és amely a (34) rúgó kitolását* és' a (33) szorítópofák szétnyitását idézi élő. A szorítópofáknak önműködő záródása egyszerű módon lehetővé teszi, hogy a (7) kötélnek a (8) állvánnyal való összekapcsolási helyén az utóbbi hozzáfekszik a (12) kötéltárcsa kerületéhez, mimellött azonban a (33) szorítópofák részben nyi-. tott helyzetükben megmaradnak^ míg a pofáknak kényszermenetu záródásánál a kivezetésnek-igen pontosnak kellene lennie, hogy a (8) állványnak és a vonókötélnek megsérülése elkerűltessók. A (12) kötéltárcsának megfelelő kiképzése mellett azonban a (33) pofák záródása is kényszermenetüen történhet (9. és 10. ábra). Ebből a célból, pl. a (34) rúgó a tárcsakoszorú sugárirányú (42) réseiben vezetett (43) harántcsapokkal lehet ellátva, amelyek végein (44) görgök van-» nak, amelyek nem kerek (45) vezetőhornyokban vezettetnek és ezáltal a (34) rúgót a (33) szorítópofák zárása, illeitve nyitása céljából radiáüsan eltolják. A. (12) tárcsa koszorúján széles (46) futópólyával bír 8. és 9., 10. ábra), amelyre a (2, 3) kocsit hordozó (17) görgő támaszkodik. Az alsó állomáson (6a és 6b ábra), az (1) terhelt kötelek (47) súlyok által van- * nak kifeszítve. Az (1) kötelekhez itt a homorúan meghajlított s a vízszintesbe átmenő (48) futosinek csatlakoznak, amelyek a kocsit a fölső (18) sinig vezetik, hogy azután a (17) görgő segélyével a (12) kötéltárcsán át a visszavívó (48) sínekre vezettessék. A (12) kötéMrcsát a két (18) sinnel együtt egy a (49) síneken, gördülő (50) állványzat hordja, amely egy (51) feszítősúly hatása alatt áll, amely a (7) vonókötelet feszíti. Az (50) állványzat, úgy van ' kiképezve, hogy a . függőkocsik a rajta ágyazott (12) vezetőtárcsa körül vezettetnek. A (48) futósinek fölött; (52) ellensinek vannak elrendezve, amelyeken, a (8) állvány (21) görgői, futnak és a (3) járókocsit a (48) sinekhez szorítják, hogy. az utóbbi a (6, 7) vonókötelek vonóereje^ által föl ne emeltessék, Á,vissza vivő (48) sinek fokozatosan emelkednek az (52)