70053. lajstromszámú szabadalom • Burkolólemez mázas vagy üvegszerű fölülettel, ehhez hátul közvetlenül csatlakozó szigetelőréteggel és mögötte fekvő erősítőréteggel, valamint eljárás ezen lemez előállítására

lett a faszénnek kellett volna a cement repesztő hatását megszüntetni. Mindezen hátrányokat a találmány szerint a legegyszerűbb módon szénpor vagy hasonlók • hozzáadása nélkül kerülhetjük el. A találmány tárgyát képező lemez mellső része ismert módon mázzal ellátott vagy üvégáfcerü (üveg, zománc vagy hasonló) föliilettel van ellátva és erre közvetetlenül egy szigetelő középső réteg van alkalmazva, mely kötőszer gyanánt is szolgál és célszerűen kátrányból vagy goudronból, aszfaltból és homokból van keverve és amelynek hátsó része csömöszölt betonból áll. Ha a lemeznek mindkét oldalon mázzal vagy üvegszerű réteggel kell ellátva lennie, úgy a csömöszölt betonréteg hátsó fölületét újabb szigetelő, ill. kötőréteggel latjuk el, amelyre egy második üveg- vagy hasonló lemezt ragasztunk. Igaz ugyan, hogy már használtak csömöszölt betont üvegcsöveknek rugalmas réteg közbeiktatása mellett való bevonására. Azonban eltekintve attól, hogy ezen esetben nem burkolólemezek előállításáról van szó, az üveg és a rugalmas réteg között közönséges, nem csömöszölt, öntött cementréteg van alkalmazva, mely ismert módon nedvességet vonzhat éí ezzel fagy esetén a külső csömöszölt betonréteg dacára bekövetkeznek a fönt fölemlített hátrányok- A csömöszölt betonvonatnak ezen esetben nem is az említett hátrányok elkerülése volt a célja. A beton csömöszölését ezen esetben a csőalak folytán a cső falával párhuzamosan kell végezni, amivel nem csupán a közbenső réteg szenved, hanem ennek a csömöszölt betonnal való kapcsolása is kevésbbé jó, mintha a beton a bevonandó fölületre merőleges irányban csömöszöltetik. A találmány tárgyát képező burkolólemeznél a csömöszölt betont ismert módon vízháritószerekkel, pl. mészszappannal, zsíremulzióval vagy hasonlóval keverjük. Erre azonban nincsen föltétlenül szükség. Ily lemezek előállítására vagy úgy járhatunk el, hogy mázas vagy üvegszerű föliilettel ellátott lemez hátsó oldalára kátrány vagy goudron, aszfalt és homok keverékét vagy hasonlóan szigetelő és kötő anyagot folyós állapotban viszünk föl és ennek megmerevedése után alkalmas betonhabarcsot (trasszt, cementet és homokot), esetleg mészszappan vagy zsíremulzió avagy hasonló adagolása mellett csömöszölűnk á lemezre merőleges irányban a szigetelőrétegre. Ezáltal nem csupán a betont lehető sűrítés mellett merőlegesen szorítjuk a lemezre, hanem a szigetelőréteg is süríttefik és jó kapcsolatot biztosítunk a szigetelőréteg és beton között. Ügy is járhatunk el;

hogy a betonkeveréket esetleg mészszappan, zsíremulzió avagy paraffin vagy hasonlók hozzáadása mellett tetszőleges formába csömoszöljük, az ilyként keletkező szilárd testre kátrány vagy gourdon, aszfalt és homok keverékéből vagy hasonló szigetelő és kötőanyagból álló réteget kenünk föl csöppfolyós állapotbán és végül a mázas vagy űvegszerű fölülettel ellátott lemezt szorítjuk reá. A leírt lemezeknél a fagy folytán beálló hátrányok nem léphetnek föl, míg ellenben a fagy a föntiekben leírt'ismert falburkolólemezeknél, amelyek mellső üveg- vagy hasonló rétegből, erre alkalmazott szigetelőrétegből és e mögött fekvő, reákent, reáöntött vagy reásajtolt cement- vagy hasonló erősítőrétegből 'állanak, károkat okoz. A reákent vagy reáöntött cement- vagy hasonló hátlap, helyett alkalmazott csömöszölt beton a csömöszöíés folytán a bezárt levegő legnagyobb részétől meg vefti fosztva és a szappan vagy zsíremulzió esetleges hozzáadása következtében vízhárítóvá van téve. Csupán annyi vizet vesz föl, amennyire a burkolás alkalmával használt habarccsal való lekötésre szükség van. Újabb vízmennyiséget a lemez a szigetelőréteg, főképen pedig a betoníest nagy sűrűsége folytán nem vonhat magához és nem szívhat föl úgy, hogy ezáltal a .mázas vagy