70053. lajstromszámú szabadalom • Burkolólemez mázas vagy üvegszerű fölülettel, ehhez hátul közvetlenül csatlakozó szigetelőréteggel és mögötte fekvő erősítőréteggel, valamint eljárás ezen lemez előállítására

üvegszerű fölület megsérülése, valamint a falról, vagy a habarcsról való leválás nem következik be. Továbbá a csömöszölt betonréteg a lemez többi rétegeiről nem válhatik le és ezzel'a lemez lehullása is lehetetlenné van téve. A esömöszölt beton kötése mindkét oldalon kifogástalan. A jó összeköttetést még az támogatja, hogy a szigetelőréteghez (kátrány vagy gourdon és aszfalt ke-verékéhez) homokot adagolunk, miáltal nem csupán ezen réteg kötőképességét fakozzukj hanem hővezetőképességéit is csökkentjük úgy, hogy ezen keverék alkalmazása mellett az üveg- vagy hasonló lemezt nem szükséges előzőleg fölhevíteni vagy utólag kemencében kezelni. Ha a lemez mellső sima része rossz hőr vezető (pl. üveg), úgy ez utóbbi és a szigetelőréteg közé közbenső fémréteget (pl. lyukgatott bádoglemez, drótot, drótfonatot stb.) vagy más jó hővezetőt helyezünk, mely az üvegre vagy hasonlóra fölfekszik és kiszögelések révén a szigetelőrétegen keresztül a csömöszölt betontestbe nyúlik. Ebből a következő előny ered: Ha a külső sima réteg rossz hővezetőből, pl. üvegből áll, úgy nagy és "különösen hirtelen hőmérséklet emelkedésekor a máz reped, mert a többi rétegtől eltérő tágulási együttható folytán gyorsabban vagy lassabban terjed ki, ill. húzódik össze, mint az utóbbiak. Ha azonban az üveg és a szigetelőréteg között a jelzett módon fém- vagy hasonló réteget alkalmazunk, úgy a pl. a lemez fölületére ható meleget a fém- vagy egyéb betét levezeti és az egész lemezen keresztül vezeti, miáltal a külső üvegfőiületet a meleg hatásától megszabadítja. Ezen közbetét mindennemű oly lemez számára alkalmas, mely két vagy több oly rétegből áll, amelyeknek hőtágulási együtthatójuk eltérő. Megjegyzendő, hogy ismeretes hasonló burkolólemezeknél közbenső rétegeket alkalmazni, melyekben lakkal vagy hasonlóval kevert fémpor van alkalmazva. Ezzel a fémrészecskék lakkba ágyazhatnak, tehát nincsenek »egymással összefüggésben és ezért nem is vezethetik el az üveg- vagy hasonló rétegből a meleget a vástagítórétegbe, amint ezt a fönt leirt összefüggő fémbetét eszközli. Ez már azért is lehetetlen az ismert fémtartalmú rétegeknél, mivel a fémpor-tartalmú lakkréteg és az üvegréteg között még egy rossz hővezetőréteg fekszik. Másrészről már rossz hővezetőkből (üveg- vagy hasonló cserepekből) álló kapcsolótesteket alkalmaztak az üvegréteg és a vastagítóréteg között. A találmány tárgyát képező lemezek, különösen célszerűen fürdőintézetek, konyhák, vágóhidak, kandallóburkolatok stb. burkolására alkalmazhatók. Sz\HAi.)ALMI IGÉNYEK. 1. Burkolólemez mázas vagy üvegszerű fölülettel, ehhez hátul közvetetlenül csatlakozó szigetelőréteggel és e mögött fekvő vastagitóréteggel, jellemezve azáltal, hogy ez utóbbi csömöszölt betonból áll, azon célból, hogy a lemeznek nedvesség fölszívása és fagy által való megromlását meggátoljuk. 2. Az 1. alatt igényelt burkolólemez foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a kátrányból vagy goudronból álló szigetelőréteg homokkal van keverve azon célból, hogy a réteg kötőképességét fokozzuk, hővezetőképességét pedig csökkentsük anélkül hogy emellett a lemezt a szigetelőréteg fölrakása előtt vagy után melegíteni kell' jen. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt burkolólemez foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a csömöszölt betonréteg hátsó oldalán további szigetelőréteggel van ellátva, amelyre üveg-, zománc- vagy hasonló lemez van ragasztva. 4. Eljárás az 1—3. alatt igényelt burkolólemez előállítására, jellemezve azáltal, •hogy a sima fölületü lemez (üveg, zománc, vagy hasonló) hátlapjára a lemez fölmelegítése nélkül szigetelő- és