70010. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék
egyenletes hőfok Uralkodik, ami némely j érzékeny szárítandó anyag, így pl! főleg j só kezelése szempontjából a legnagyobb fontosssággal bír, hogy. araiak folytonosan egyenletes színét biztosítsa. Ami már most a szállítótesteket illeti, ezp\í látoos állanak, mell^ e^páfelltt |igyi..yanna|k elrépdezvei, Bogy Mét+ ^m&zé&ok sgátiit&fest' itoozgási pályája egymást metszi. A szállítószerkezetek ezen kiképzésével és elrendelésével a szállítandó anyag enyhén való lefelé a má-. sikra, hogy az érzékeny anyag meg ne sérüljön a lefelé csúszás közben. Ezzel továbbá a készülék kisebb magasságát^érjük él;' mért -á- mozgási pályájukkal- egymásba kapaszkodó szállítótestek sűrű elrendezésével a szállítandó anyag fokozott görgetést szenved a rövidebb • készülékben úgy, hogy a száradást íöviítebl^MdriJ érjük el, mint az eddig is* metít, ikészülékekirél, ahol a szállítótestek kikéfjzésfe) íé$j. elrendezése, pl. üreges tengelyek.;alakjábán, ezeken elrendezett bordákkal, lehetetlenné; tette, hogy a szomszédos száliítDtéstek mozgási pályái egymást mefesék* ógv, hogy ezáltal a szállítandó anygg az «gyik szállítótestről a másikra mé^ehetős: mélyen- esett le és így nemi volt cAyfaiíUrövidí és enyhe csúszómoagásnak alávetve*-:' roíint a jelen találmánynak megfelelő, (berendezésnél a szállítótéstek f kpbs.%áttös' íteknőalakja fölytáni 'EMiea>járaJí íaég az eddig ismert ber-endezésekiiél áz la íveszély, hogy könnyen inknásztáló fés érxékehy anyagok, pl. só, a 4r©rdáfc>.<és,ia< Bordatartók közti szögletekben,/tetóénypeíáüliiek és odaégnek, anri^étónténí iel 'KelPülvé a jelén találmánynaki mégfelelö bérfendezesnél. - Aimellékdt; rajz a'találmány tárgyának fogíaiafösítáisri-lp^ááit' áKrázoljá, és pedigtiífezi'.xyAs-obrcn!> xc I- v . . • 4 'lí ábj^a'béíieádezés függélyes keresztmetszetefí á> í2í ábra- A-^B* vonala men- ' té©í>á -o')[')íí! f; '/rlifj 2. rábra hoslsítmetszete az 1. ábra C—D, ill. E—F vonala' mentén, végül a j " 3. ábra részleteket ábrázol nagyobb j léptékben' A készülék egy függélyesen álló, keskeny és aránylag hosszú szekrényből áll, .mely az alsó és a fölső, (1) és (2) zárólápból, a (3) és (4) homlokfalakból és az (5) és (6) oldalfalakból van összetéve, mimelJett áz (5) és (fi) oldalfalakon belül, ezek eg<ész mitgásságábaft, légyezető^csövek vannak elrendezve, melyeket (8) és (9) köpenyek borítanak. A (7) csövek "fönt nyitva vannak és abba a kamrába . torkolnak, mejygt ^,, £§) (9)_ köpenyek és az ezektől csekél}r távolságban elrendezett (10)és (11) belső falak képeznek. A {7) csövek, célszerűen a szükséges fűtőfölületnfek megfelelően, egymásmelleit és. egymásmögött vannak elrendezve a (19) készülék egész hosszában és magasságában és lent a szárítóaknába torkolnak. A füstgázokat lent a (12) csöveken át vezetjük be a (18) fűtőkamrába, melyeket az (5, 6) és (8, 9), valamint, fönt és lent, a (13) bSdoglapok határolnak, hogy azufán fönt, a (14) csövön át lépjenek azok ki. Eközben melegüket a (7) csöveknek, valamint az (5, 6) és (8* 9) falaknak adják át. A szárítólevegőt, mely lent a (15) nyilak irányában lép bei a (16) terekbe, a (8) és (6), ill. a (9) és (5); falak közt, a (8, 9) falakból kisugárzó meleg előmelegíti, hogy azután a (17) nyilak irányában a (7) csövekbe áramoljék az be, ahol a (18) terekben, a (8) és (10), ill. a (9) és (11) falak közt tovább melegedik, hogy végül lent a (19) aknába lépjen be, miután azt, ezen a helyen, a közvetlenül a fűtőtérből jövő, itt a (12) Csöveken át a (18) terekbe belépő füstgázok a megengedett legmagasabb hőfokra melegítették. A (19) aknában fölfelé vezető útjában, melyből a (20) nyílásokon át távozik el, a szárítólevegőnek a szárítófolyamattal elhasznált melegét a (10) és (11) belső falak kisugárzasa folytonosan pótolja. A fűtőtestekben lévő (21) és-(22) válaszfalak a füstgázoknak, vagy a fáradt gőznek kényszermozgású vezetést adnak.
