70010. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék

8 — A szárítandó anyag bevezetése a (25) esövön és egy (26) elosztócsatornán át történik. A szekrényben a (27) szállátptestek vannak elrendezve, melyek teknőalakúan görbített (28) csészékből állanak, mely utóbbiak kettenkint, egymással szemközt vannak elhelyezve és kívül, kifelé hajlított (29) bádoglapokkal vannak egymással összekötve. Az oldalvégeken a szállítótestek köralakú (30) tárcsákkal vannak elzárva. A szállítótesteket tengelyek tartják, melyek a (3, 4) falakban vannak ágyazva és kívül (31) fogaskerekeket hordanak. Amint az az 1. ábrán látható, két-két szomszédos csésze úgy van egymáshoz képest elrendezve, hogy ha az egyik vízszintes, a másik függélyes helyzetében van és megfordítva, és az egyik a másik mozgási pályájába nyúlik be. Azonkívül mindegyik csésze a szomszédossal ellenkező irányban forog úgy, hogy az anyag a szállítótestek csészéinek forgásakor egész lassan vándorol keresztül a készüléken és eközben folytonos görgetést szenved, mikor is a szárítólevegő, mely lent a (19) aknába belép és fönt, (20)-nál, elszivatik, a szárítandó anyagon, annak valamennyi rétegén és részén kellőerr keresztülhatol. A 3. ábra szerint a szállítótesteken lekaparószerkezetek vannak elrendezve, melyek arra szolgálnak, hogy a könnyen i'nkrusztáló szárítandó anyagot a (28, 29) csészékről, azok forgásakor, lekaparják. Erre a célra a (29) fölületeken finom (32) acél-, vagy más anyagú kefék lehetnek elhelyezve, melyek a (28) teknőket végigsúrolják. Vagy pedig a (29) fölületeken (33) rugalmas párnákat, vagy (34) rugalmas bádogkaparókat lehet elrendezni. A szállítótestek hajtását, mint föntebb már említettük, ^gy rendezhetjük be, hogy két szomszédos (28) teknőpár egymással ellenkező irányban forog és hogy, ha az egyik szállítótest függélyesen áll, a másik vízszintesen fekszik, amint az a rajzon föl van tüntetve. A hajtás egy másik^módja ez: A teknőpárokat mind yízszintes helyzetbe állítjuk be. Ezután, alkalmas hajtás segélyével, előbb a páratlan sorszámú teknőpárokat forgatjuk, tehát az első, harmadik, ötödik stb. párt. Ezeri forgás folytán a szárítandó anyag a helytálló teknőpároknak, tehát a második, negyedik, hatodik stb. párnak adódig át. Ha azután az első; harmadik, ötödik stb. teknőpárok félfordulattal elforogtak, és így ismét vízszintesi helyzetbe jutottak, ezek megállanak és most a második, negyedik, hatodik stb. teknőpárok forognak el s "i. t. A szállítótestek hajtásának ez a módja igen alkalmas főleg olyan anyagokhoz, melyek különösen érzékenyek és a legmesszebbmenő kíméletre szorulnak, tehát pl. nagy korongalakú kristályokhoz és sókhoz. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szárítókészülék, mely egy álló, oldalfűtéssel biró szekrényből áll és melynél a szárítandó anyag egymás alatt elrendezett szállítótestekkel, fölülről lefelé, fokozatosan, egyidejű szárítás közben továbbíttatik keresztül a készüléken, azáltal jellemezve, hogy a (19) szárítóakna, (10, 11) oldalfalai, (8, 9) falakkal, a szárítólevegőt fölmelegítő fütőgázok vezetésére szolgáló (18) kamrákat képeznek, melyek a szárítólevegőt vezető és előmelegítő (16) külső kamrákkal vannak körülvéve és ezekkel a kamrákkal, valamint a (19) szárítóaknával összeköttetésben álló (7) légfűtőcsöveket tartalmaznak, melyek lent torkolnak be a (19) szárítóaknába, hogy a (18) kamrákon keresztüláramló füstgázok a (7) légfűtőcsöveket fölmelegítsék és egyszersmind a külső (16) légvezető kamrán keresztül beáramló szárítólevegőt előmelegítsék és a (19) szárítóaknában lehulló szárítandó anyaghoz külön is meleget vezessenek. 2. Az 1. pontban igényelt szárítókészülék foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szállítótestek mind-