69898. lajstromszámú szabadalom • Készülék gázok analizálására

(c)-ben a folyadékszín emelkedik, a (b)-ben lévő gázelegy a (h) elnyeletőedényen át az (1) edénybe szoríttatik és ezen edény emel­kedésének mértéke nagyobb vagy kisebb lesz aszerint, hogy a (h) edényben a gáz­elegy kisebb vagy nagyobb része abszor­beáltatott-e. A (h) edényben az esetben, ha az (e) csö­vön át beszívott gázelegy oxigéntartalmat akcirjuk megállapítani, könnyen oxidálható fém, pl. finoman elosztott vas van elren­dezve. Abban az esetben, ha mindegyik analí­zisnél az összes szénsav- és oxigéntartal­mat akarjuk meghatározni, a 2. ábra értel­mében a (h) elnyeletőedény előtt a kálilú­got vagy a szénsavat elnyelető más folya­dékot tartalmazó második (hl) elnyelető edényt iktatjuk be. Ha az összes szén-av-, szénoxid-, oxigén-és szénhidrogén tartalmat akarjuk meghatá­rozni, akkor a 2. ábráu föltüntetett készü­léket használhatjuk, de a (hl) elnyelető­edény t célszerűen a (h) edény után rendez­zük el. A (b) elnyeletőedény mellső részé­ben könnyen oxidálható fémet (pl. finom elosztott vasat) hátsó részében pedig vala­mely könnyen redukálható fémoxid (pl. réz­oxidot) tartalmaz. Természetes, hogy ezen esetben két (h) edényt is alkalmazhatunk. A (b) edényben az oxigén elnye!etik, míg a szénoxid és a szénhidrogének szénsavvá alakulnak át. A gázelegy ben tartalmazott kénsav esetleg redukálható; ekkor azonban a kemence hátsó részében i3mét oxidáció megy végbe. A szénsav a (hl) edényben eltiyeletik, a képződött víz leválasztatik ós a gázelegy további része, mely főkép nit­rogénből áll, a mérőedénybe áramlik. Ha az összes oxigén-, szénoxid- és szén­hidrogéntartalmat akarjuk megállapítani, ak­kor a leírt készülékben a (b) mérőedény előtt a szénsav számára való elnyeletőedényt rendezhetünk el. Ez a változat van a 3. ábrán berüutatva, ahol (n) az elnyelető­edény. Ha esik az összes szénoxid- és szén­hidrogéntartalmat akarjuk megállapítani, ak­kor a 3. ábrán föltüntetett készüléket azzal az eltéréssel használhatjuk, hogy a (b) és • (h) edények helyzetét fölcseréljük. A 4. ábra özt a foganatosítási alakot mutftja. Az (n) elnyeletőedényben szénsav és a (h) edény­ben esetleg oxigén abszorbeáltatik. A (h) edényben továbbá a szénoxid és a szén­hidrogén szénsavvá alakulnak át, mely a nitrogénnel együtt a (b) elnyeletőedénybe áramlik és itt a széasav abszorbeáltatik. A visszamaradó, főkép oxigénből és nitro­génből álló gázelegy vagy esetleg a nitro­gén egyedül az (l) mérőkészülékben meg­méretik. A leírt és az 1—4. ábrán föltüntetett ké­szülékekben mindig először is egy bizonyos gázmennyiséget lemértünk, ezután a gáz­elegy részeit elnyelettük é3 végül újabb mérést eszközöltünk. A készülék azonban úgy is szerkeszthető, hogy az elnyeletőedény és a második mérő­edény egymással párhuzamosan vannak kapcsolva úgy, hogy a gázelegy egy része az első inérőedónyből közvetlenül a máso­dik mérőedénybe, egy másik része azonban az elnyeletőedénybe áramlik. Az 5. ábra ilyen készüléket mutat, mely oxigénanalizisek számára alkalmas és lénye­gében az 1. ábrán föltüntetett készüléknek felel meg. A különbség főkép abban áll, hogy az (i) cső egy-egy ága az (1) mérő­edénybe ós a (h) elnyeletőedénybe vezet. A (b) edényt az (m) cső a nyomás alatt álló (o) edénnyel köti össze, mely a (p) szálló­esővel közlekedik. A gázoknak az analízis befejezte után való kibocsátása céljából az (i) csőtől az (r) cső a (c) csőhöz vezet. A működés a következő: Ha (b)-ben és (c)-ben a folyadékmagas­ság emelkedik, akkor a gázelegy, mely a folyadékszinnek előző esése alkalmával szí­vatott be a (b) edénybe, az (i, h, m) veze­téken át az (o) edénybe szoríttatik és a folyadék a nyomásnan a csőrendszerben való folytonos növekedése közben a (p) csőben fölemelkedik. Ha a nyomás egy bizo­nyos értéket vett föl akkor az (1) mérőedény harangja emelkedni kezd; világos, hogy a harang lökete annál nagjobb, minél'na-

Next

/
Thumbnails
Contents