69875. lajstromszámú szabadalom • Számológép
Ez az adott példák megértése céljából magyaráztatott meg. Ezekből a példákból továbbá kitűnik, hogy a kétszeresen megrövidített módszer a következő folyamatban áll: Az első szorzószám folytán szükségessé lett utolsó folyamat a következő szorzószám által meghatározott első folyamattal kombináltatik, : ami a b) számolás második és harmadik fordulatának a c) számolás második íordulatával vailó összehasonlításából tűnik ki. Ezek a szabályok már most a gép berendezéseiben megvalósítandók, mely célra előbb két, a kifejezési mód egyszerüsbbítésére használt megjelölést definiálunk. Egy előzetes billentyűbeállításnál mindenkor még utoljára beállított (150, 151) tolattyúpár, mely tehát a tárnak a tárrúgó által való forgatásánál, a tárnak az őrző által való fogvatartása előtt az őrző előtt még tovavezetendő lenne és így a tár fogvatartása után közvetlenül az őrző alá, tehát közvetlenül az újólag beállítandó (I) tolattyúpár alá kerülne, egy új billentyűbeállításra való hivatkozással az alábbiakban mutandor-tolattyúpárnak és mindenkori helyzete mutandorhelyzetnek neveztetik. Ellenben az a helyzet, amelyik az új billentyűbeállításnak (617, 618) segédtolattyúi által az (I) tolattyúpárra átviendő (mely tehát az első új főtengelykörülfordulat alatti folyamatokat határozná meg), az alábbiakban mutatorhelvzetnek neveztetik. " • Ha már most a föntebb talált szabályt a gép figyelembevételével a megrövidített szorzás részére akarjuk definiálni, akkor azt mondhatjuk, hogy a megrövidített szorzás a következő folyamatban áll: A mutandórhelyzet a mutatorhelyzettel kombináltatik és a mutatorhelyzet által korrígáltatijc. Két tolattyúpár helyett csak egy állíttatik he, két főtengelykörülfortlulat helyett csak egy szükséges: pl. egy mutandórhelyzet „kivonás szánlépés nélkül'', vagy „összeadás szánlépés nélkül" és egy. mutatorhelyzet „üresjárat szánlépés-seZ" összevonatik és egyetlen tolattyúpárra mint „kivonás szánlépésseí", illetve „összeadás szánlépésseZ" beállíttaiik [miként ez a b) számolás 9., és 10. fordulatának a c) számolás 7-ik fordulatával való összehasonlításából kitűnik]. Egy mutandórhelyzet ,,kivonás szánlépés nélkül" és egy mutatorhelyzet „öszszeadás szánlépés nélkül", mint „üresjárat szánlépéssel" vonható össze [amint ezt pl. a b) számolás 2. és 3. fordulatának a c) számolás 2-ik fordulatával való összehasonlítása mutatja]. A megrövidített módszerek foganatosítása részére a mechanikus követelmény tehát első sorban a következő: A mutandortolattyúpárnak egy új billentyű lenyomásánál még egyszer beállíthatónak kell lennie, Hogy ez az újbóli beállítás kivihető legyen, lényeges berendezés gyanánt, — melynek részletei a későbbiekben vannak leírva, — a tárnak az úgynevezett (297, 298) őrző által való akasztékán kívül a (499) emeltyű (45., 4., 12. és 115. ábra) által egy második akaszték képeztetett ki, mely az alábbiakban kompenzálóemeltyünek neveztetik. Ez a kompenzálóemeltyű a tár mellett a (499b) csavaron (12. ábra) forgathatóan van elrendezve és a későbbi leírás szerint, alsó (500) rekesztősarújával (45. ábra) oly módon csapódhatik a tártolattyúk közé, hogy a tárt egy lépéssel előbb tartja fogva, mint az őrző. Ez oly célból történik, hogy a mutandortolattyúpár a mut'atorhelyzetet rendszerint átvivő (617) tolattyúval kapcsolatban fogva tartassék, mely tolattyú a billentyűbeállításnál a későbbiekben leírandó különleges módon a mutandortolattyúpárt helyesen beállítja. Fölösleges azokat a szabályokat levezetni, melyek szerint ez a kompenzáló-és kombinációs szerkezet dolgozni képes, mielőtt a gép részleteinek leírása által a
