69875. lajstromszámú szabadalom • Számológép

Ez a. szerkezet azért alkalmaztatott a gépben, hogy nem teljesen kiszámított közbenső /eredményeknek a kezelő által egy -számolás közben való hibás leolvasása elkerültessék azonban erre a szerkezetre nincs föltétlenül szükség. A rajzok 55—108. ábráiban az: (589) tolattyú különböző helyzetei világosan kivehetők. A föntebbiekben a szorzószerkezet elméleti alapelvét fejtettük ki. Az osztószerkezet elméleti alapelve ugyanaz, mint amely már a 32432. számú magyar szabadalmi leírásból ismeretes, azaz a gép az (S) sorban beállított osztót az (X) sorban beállítandó osztandóról mindig egygyel többel kivonja, míg az (X) sorban a föntemlített szabadalmi leírásból már ismert „helyes" föliratú (77) figyelmeztetőtábla (1. ábra) helyett a'„hibás" föliratú tábla jelenik meg. A gép azután az egyszer, többször kivont osztót összeadja és a szán egyidejűleg a következő helyértékhez halad. A bejelentés szerinti számolószerkezethez igazodva a gép az osztásnál mindaddig míg a jelzőtábla „helyest" jelez, kivonásokat végez szánlépés nélkül, ellenben „hibás" jelzés bekövetkeztével összeadást végez szánlépéssel. Az osztószerkezet ily módon van az új géphez alkalmazva és önmagában újnak tekintendő. Minthogy osztás alkalmával a gép szabályozása a figyelmeztető tábláról történik és nem a tár és a tapintóemeltyűk által ennek folytán az osztóbillentyű lenyomása által ez az egész szerkezet nyugalomba hozandó és kikapcsolandó, ami az alább következő fejezet végén van pontosan leírva. Szerkezeti foganatosítás. Az elméleti fejtegetések főleg azért szükségesek, hogy azon csuklóösszeköttetés működése érthető legyen, mely a (299) szorzóbillentyűk egyikének lenyomásánál mozgásba hozatik. Már föntebb említtetett-, hogy ezek a billentyűk két csoportra osxlanak, nevezetesen oly billentyűkre, melyek lenyomásánál a ,(3.63) tolattyú jobbra huzyaük és oly billentyűkre, melyek lenyomásánál a \(364) tolattyú balra nyomatik. A („T") sor mindegyik billentyűje egy (299s) pecekkel (112. ábra) van. ellátva, mely úgy ,a (363) tolattyún, mint a (364) tolattyún is átnyúlik, mime^lett a pecek a két tolattyú megfelelő alakú hasítékaiban csúszik. A pecket vezető hasíték alakjától függ, hpgy a (363) vagy a (364) tolattyú mozgattatik-e. Ha a hasi• ték függélyesen áll az illető tolattyúhan, mint pl. a 111. ábrán a'(363a) hasíték akkor a hozzátartozó (363) tolattyú az illető billentyű lefelé való mozgásánál nem tolatik el. Ha ellenben a hasíték a 111. ábrabeli (364a) hasíték alakjában alkalmaztatik, akkor a hozzátartozó (364) tolattyú a billentyű lenyomásánál balra szoríttatik. A (363) tolattyú baloldali vége a (363s) hasítékkal (19. ábra) van ellátva, melyben az (543) szögemeltyű (543s) pecke csúszik. Ez a szögemeltyű (515d)-nél forgathatóan van ágyazva és (515d) forgáspontja körül a (363) tolattyú balratolása " által oly módon forgattatik el hogy az (574) csapra erősített (584) emeltyűt az (574) csapnál fogva fölhúzza. Az (584) emeltyű a 6. ábra szerint csuklós összeköttetésben áll a (445) horgonyakasztékkal úgy, hogy a (363) tolattyúnak jobbratolása a IIAa. kellék értelmében a horgonyakasztékot mindig fölemeli. A (364) tolattyú, jobbratolva, következőképen hat be a horgonyakasztékra. A tolattyú (364s) hasítékkal (19. ábra) van ellátva, melyben az (522s) pecek csúszhatik, mely peceknek a hasítékban mindenkor elfoglalt helyzetét az (538) szögemeltyű mindenkori helyzete halározza meg, mellyel az (522s) pecket tartó (522) kar csuklós kapcsolatban áll. Az (522s) pecekre az (517) kar van forgathatóan fölerősítve, melynek mindenkori helyzetét az (519) kar segélyével az (545) szögemeltyű határozza meg. Ezt az (545) szögemeltyűt a (366) tolattyú különböző hely-