69875. lajstromszámú szabadalom • Számológép
zete áz (545z) fog és a (1:60a) foghézag segélyévei K ul ö n J J ö zö k épe n allítja be, mely (366)'"tolattyú a ábrán baloldali helyzetében van rajzolva, miáltal az (545) szögemeltyű, illetve a csuklósan hozzáerősített (519) kar fölemelt helyzetben van. A (366) tolaltyú a későbbiekben leírandó módon, pozitív és negatív szorzás alkalmával balra vagy jobbra totatik és ezáltal a csuklósan megerősített (519), illetve (517) karok helyzetét meghatározza. Az (517) karon (517s)-nél az (516) emeltyű van csuklósan megerősítve mellyel (516s)~ * nél a két (513) és (514) emeltyű áll csuklós összeköttetésben. Az (513) emeltyű a helytálló (513s) ponttal van csuklósan összekötve míg az (514) emeltyű (515d)nél az (515) emeltyűvel van csuklósan összekötve. Az (515) emeltyű részére az (515s) csavar fix forgáspontot képez. Az (515) emeltyű melső végével (515d)-nél az (543) szögemeltyű áll csuklós összeköttetésben, mely, mint említettük, kiemelés által a horgonyakasztékot kioldja. Ha tehát az (515) emeltyű fölfelé forgattatnék, . akkor a hdrgonyakaszték szintén kioldatnék, mert ekkor az (515s) forgáspont fölfelé halad, mimelletí az (543) szögemeltyű önmagához párhuzamosan fölfelé eltolódik, minthogy ezt a szögemeltyűt az (543s) csap és a (363s) hasíték párhuzamosan vezefi. A (364) tolattyú balratolása által azután az (513) és (514) csuklóösszeköttetést a két (517) és (516) emeltyű időnként benyomja, oly módon, amint ez pl. ai 62. ábrán vázlatosan lát"ható, miáltal az (515s) forgáspont és ezzel együtt az (543) szögemeltyű fölemeltetik és az (584) tolattyú fölemelését eszközli. A figyelembe jövő emeltyűk megfelelő méretezése mellett ez a csuklóösszeköttetés a (II B) és (II C) követelményeknek megfelelően fog dolgozni. Ez a 116. ábrából világlik ki. A mutandorhelyzet által befolyásolt (538) szögemeltyű három különböző helyzetet foglalhat el és ennek folytán az (522s) forgáspontot a 19. ábrának megelelöen a (364s) hasíték közepébe vagy fölfelé, vagy , lefelé állíthatja. A fölső helyzet akkor áll elő, ha a mutandor kivonást zár be; ezt a helyzetet a 116. ábrán (S) jelzi. Az alsó helyzet akkorikövetkezik be, ha a mutandor összeadást zár be; ezt a helyzetet a 116. ábrán (A) jelzi. Az (545) emeltyű fölfelé áll és az (517s) forgáspontot pozitív szorzás végzésénél fölfelé tolja (a 116. ábrán af (517s) pont megfelelő helyzetét (P) jelzi); negativ szorzás végzésénél az (545) szögemeltyű az (517s) forgáspontot lefelé húzza, egészen azon pontig, melyet a 116. ábrán (N) jelez. A szerkezet követelménye már most az, hogy a (P) és (N) pontok közötti távolság egyenlő legyen az (S) és (A) pontok közötti távolság felével, és a pontok között középen feküdjön. Ezáltal a (P) és (N) pontok és a (36,4) hasíték közötti távolság mindaddig ; nem változik, míg az (517) emeltyű pozitív szorzások végzésénél a középheiyzetben vagy az (S) helyzetben és negativ szorzások végzésénél a középhelyzetben vagy az (A) helyzetben áll. Ha ellenben pozitív szorzásnál az (517) emeltyű az (A) helyzetbe huzatik, akkor ezáltal az (517s) forgásponti a (364s) hasítékhoz huzatik, miáltal az (516) emeltyű segélyével az (516s) forgáspont és ezzel együtt a két (513) és (514) emeltyű is balra huzatik. Az emeltyűk ezen balra húzott helyzetét a 116. ábrán eredményvonalak jelzik. Hasonló helyzet áll elő negativ szorzások végzésénél és mikor az (517) emeltyű az (S) helyzetet foglalja el. A csuklóösszeköttetésnek a (364s) hasítékok1 és az (516s) forgáspont között való összehúzása azután azt eredményezi, hogy a két (514) és (513) emeltyű a (364) tolattyú balratolásánál nem szoríttatik be kellően úgy, hogy az (515) emeltyű nem emeltetik föl és a horgonyakaszték nem oldatik. Sőt inkább, a két (513) és (514) emeltyű, helyes szerkesztés melleit, szimmetriatengelye ] körül leng és ezáltal az (515) emeltyűnek elhanyagolható mozgását idézi elő. A (364) tolattyú és az (584) emeltyű közötti összeköttetés azután a IIAb. és IIAc. kellékeknek felel meg.
