69875. lajstromszámú szabadalom • Számológép
- 14 -jainak figyelembevételével az (577) emeltyű mozgásai részére a IV. kellék adódik. Az (577) emeltyű fölemeltetik, ha a (364) tolattyú balra és az (584) emeltyű lefelé (ki nem emelve) áll, vagy ha az (589) tolattyú balra és aiz (584) emeltyű lefelé áll, vagy végül hal'az (595) emeltyű lefelé áll. ; Az ezen követelményeknek megfelelő csuklóösszeköttetés az 55—108. ábrákban vázlatosan van föltüntetve. Gyorsabb tájékozódás cél'jából ezeken az ábrákon a négy támadótölatt^ú és emeltyű helyzetei a következő kifejezések által vannak jellemezve: „Mr (0—4)" (55. ábra) annyit jelent, hogy a (0—4) billentyűk egyike le van nyomva és ezáltal a (363) tolattyú jobbra van tolva. „Mr (5—9)" (58. ábra) annyit jelent, hogy az (5—9) billentyűk egyike le van nyomva és ezáltal a (364) tolattyú jobbra tolatott. „F+" annyit jelent, hogy a lenyomott billentyű értéke pozitív volt és az (t>4h) emeltyű fölfelé áll. ,,F—" annyit jelent, 1 hogy a lenyomott billentyű értéke pozitiv volt és az (545) emeltyű lefelé áll. ,,Md (+)" (57. ábra) annyit jelent, hogy a mutandor összeadást zár be és az (538) emeltyű balra áll. „Md (—)" (56. ábra) annyit jelent, hogy a mutandor kivonást zár be és az (538) emeltyű jobbra áll. -Md (0)'" (58. ábra) annyit jelent, hogy a mutandor sem összeadást, sem kivonást nem zár be és az (538) emeltvű közepén áll. Az 55—108. ábrákban a csukló helyes mértékekben van rajzolva és ezen ábrákból kitűnik, hogy a csukló az összes föut levezetett szabályokat követi. Ha a (0—4) bilentyük egyike lenyomatott, akkor a IIAa. szabályt követve, az (584) emeltyű mindenkor azonnal fölemeltetik (55—57., 59—61., 68—70., 77— 79., 83—84.,. 87-89., 92—94., 101-103., 107. ábrák). Ha az (5—9) billentyűk egyike pozitív szorzás részére lenyomatott és a mutaador kivonást zár be, vagy sem összeadást, sem kivonást nem zár be (62., 63., 64., 72., 73., 81., 82. ábrák), akkor az (584) emeltyű föl van emelve; ha a mutandor összeadást zár be, akkor lesülyesztvé marad (71., 80. ábra) és e helyett a kompenzálóemeltyü emeltetik!1 ki, még pedig az (577) emeltyű lesülvesztése által (amint ez a IIAb. és az A. alapelv összehasonlításából kitűnik). Ha az (5—9) billentyűk. egyike negativ szorzások részére leszoríttatott, és a mutandor összieadást zár be vagy sem összeadást sem kivonást nem zár be (85., 86., 90., 105., 104., 108. ábrák), akkor az (584) emeltyű föl van emelve, míg ellenben a mutandor, ha kivonást zár be (106. ábra), akkor1 lesülyesztve marad és helyette, az (577) emeltyű lesülyesztése által, a kompenzálóemeltyű emeltetik ki, (ami a IIAc. szabály és az alapelv összehasonlításából tűnik ki). Ezen csuklókiképzés elméletének kifejtése, mely csuklóban több eddigelé ismeretlen gépelem fordul elő, a jelen, számológépre vonatkozó szabadalmi leírás keretében igen messzire vezetne. A 19. és 55-108. ábrákban egy (589) tolattyú is föl van tűntetve. Ez a tolattyú a későbbiek szerint balra eltolatik, mihelyt a gép a beállított számítást befejezte, azaz mihelyt a tapintóemeltyük a 12. ábrán rajzolt helyzetbe visszajutottak. Ezzel a tolattyúval főleg a mótorkikapcsolás van összekötve és a tolattyú a gép elméletével alig áll összefüggésben, azonban a gépben foganatosított csuklóösszeköttetés szerkezetébe azért vonatott be a/ (589) tolattyú, mert e tolattyú működtetésének az (577) emeltyű fölemelése által mindenkor a kompenzálóemeltyű kiemelését kell létesítenie, azonban ezt is csak. aibbaii az esetben, ha a kezelő ugyanazon pillanatban még nem nyomott le egy billentyűt.
