69847. lajstromszámú szabadalom • Berendezés képeknek nyomófölületekre való fotómechanikus átvitelére
van megszabva, hogy a (3) tengely 360-nyi j fordulatot végez azon idő alatt, amíg a j (12) kerék (13) tengelye 180°-nyira fordul. A (12) csigakerékre (14) forgattyúcsap van erősítve s ez a (15) tömböt hordja, mely könnyen, de játék nélkül csúszhat a (16) emelő (16a) résében. A (16) emelő a gépállvány (17) csapja körül fordul. A (13) tengely is a gépállványon van ágyazva. A (13) és (17) tengelyek axisai közti távolság úgy van megszabva, hogy rajz szerinti helyzetben metszve a (17) tengely axisa egy, a rajzon pontozott egyenoldalú háromszög egyik csúcsát képezi, melynek egyik oldalát a (14) forgattvúcsak egyenes lökete alkotja; vagyis a (13) és (14) axisok közti távolság éppen félakkora, mint a (14) és (17) axisok közti távolság. A (19) vezetékben a (13) és (17) pontokat összekötő egyenese merőlegesen tolódhat el a (18) csap, mely a (16) emelő (16a) résébe is fog. A (19) vezeték a készülék alaplapján elállítható úgy, hogy a (18) vezetőcsap középpontját a (17) csaphoz közelíteni vagy távolítani lehet, mimellett azonban mindig megtartjuk a (17—13) középvonalra merőleges vezetést. Ezen elrendezés folytán a (12) félkeréknek a (10) csavar révén eszközölt nyílirányú forgatásakor a (18) csap a (19) vezetékben sülyedni fog, még pedig oly sebességgel, mely mindenkor arányos a (14) forgattyúcsap szögsebességével mindaddig, amíg e csap pályájának a rajzon pontozott szélső határát el nem érte. A sebességek aránya mindig ugyanaz marad, bármekkora darabbal mozogjon is el a (18) csap, vagyis bárhol is álljon a (19) vezeték. A (10) csavar és kapcsolt részei által a (2) tengelyre átvitt mozgás e tengelyt egy teljes fordulatra fogja kényszeríteni a (14) forgattyúcsap 180-nyi körüljárta alatt. Az (1) henger tehát egy teljes fordulatot fog végezni, mindig olyan szögsebességgel, mely a (18) csap egyenes irányú mozgássebességével arányos. A (18) csap egyúttal forgáspontját képezi a (20) emelő alsó végének, melynek fölső vége a (21) lemeztolóhoz van erősítve s függélyes síkban vezettetik a vízszintes (22a) réssel biró (22) pajzs által, mely a (31) vezetékhez van kapcsolva, mely viszont a beállítószerkezet (38) alaplapján tolódhat el. A (21) lemeztoló tehát saját síkjában pontosan másolja a (18) csapnak a (19) vezetékben végzett mozgását, ha tehát a (19) vezeték a (18) csap útjának szabályozása céljából úgy állíttatik be, hogy a (18) csap útja a (21a) lemez képmagasságával legyen azonos, akkor a készülék leírt működése folytán az (1) henger egy teljes fordulatot fog végezni azon idő alatt, amíg a (21a) lemez a rajta lévő kép magasságának mértékével sülyesztetik. Minthogy a gyakorlatban nem- lehet a (21a) lemezen lévő kép magasságát előzetesen a fölvételkor úgy szabályozni, hogv a magasság pontosan megfeleljen az (1) henger kerületének, nem történt gondoskodás arról, hogy e részek egyikének vagy másikának előre megállapított mérete legyen; fődolog az, hogy mindkettő a gép működési határain belül legyen. Az említett két rész helyes viszonyát az alanti berendezéssel érjük el: A (18) csap úthosszának a képmagcssággal egyenlővé tételét tapasztalati úton eszközöljük. A (19) vezetéket úgy állítjuk el, hogy a (18) csap lökete ép akkora le- • gyen, mint a (21a) képlemezen lévő kép magassága. A (22) lemez (22a) vízszintes rése révén megfigyelhetjük, hogy a beállítás sikerült-e, vagy javítandó-e. Ezután a henger tényleges kerületét állapítjuk meg a (24) pantográfszerkezet révén. E szerkezet a (25, 26) pontokhoz kapcsolt (24) emelőkből áll, melyek egymással (42) csappal vannak kapcsolva; az ezen (24) emelőkhöz kapcsolt (28) emelők a (39) csappal úgy vannak kapcsolva, hogy a (24, 28). emelőpárok parallelogramot alkotnak. A (28) emelőhöz ugyancsak közös forgásponttal biró két további emelő van kapcsolva, melyek egyike a.(28) emelő körüli forgáspontján túl meg van nyújtva s egyenkarú kétkarú (30) emelőt képez,
