69847. lajstromszámú szabadalom • Berendezés képeknek nyomófölületekre való fotómechanikus átvitelére

— 8 melynek szabad karja a (27) karhoz van kapcsolva. A (27) kar a hengerhez fek­szik s a henger vastagságának megfelelően tolódhat el a (43) vezetéken. A henger­axis közepe s a (28) és (24) emelők (39) és (42) forgáspontjai az optikai tengellyel párhuzamos egyenesen fekszenek. A (29) pontnak a (28) emelők (39) forgáspontjá­tól való távolsága úgy van megválasztva, hogy a (28) emelő teljes hosszához úgy aránylik, mint 1:3.1416. Ezen berendezés folytán a (25) és (26) pontok közti távolság a henger kerületé­vel tehető egyenlővé. Ha tehát a (25) és (26) pontokat arra használjuk, hogy egy­egy kereszttel ellátott (25a, 26a) üveglapot hordjanak, akkor a keresztek távolsága jelzi a henger kerületét. Egyetlen hibafor­rás gyanánt az (1) hengernek a (2) ten­gelyen való excentrikus helyzete jönne te­kintetbe. Ez azonban kiegyenlíthető, ha a hengert a (27) karral érintkezően körül­forgatjuk és lefejtett fölületét mérjük s megállapítjuk a (25) és (26) pontok közti legkisebb és legnagyobb távolságot; ezek (2) átlaga lesz a pontos kerület s e hely­zetben állítjuk be a mérőkészüléket. A henger kifejtett kerülethosszára állítható már most be a kép magassága. A kívánt nagyítás beállítására a (38) alaplapon eltolható s a (41) kézikerékkel beállítható (3Í>) objektivtartó szolgál; a (38) alaplapot hordó állvány a hengertől állandó távolságban marad. A (38) alap­lapon szintén eltolható (31) tárgytartó (képlemeztartó) a (35) objektivtartóval s a (38) alaplap egy (44) pontjával ismert rudazat révén van kapcsolva, mely ruda­zat a konjugált tárgy- és képtávolságok kényszermüves beállítását végzi. A beál­lítást addig változtatjuk, amíg a (21a) le­mezen a képmagasság egyenlő lesz a hen­ger lefejtett (25—26) kerületével. A be­állítószerkezetet ezen állásban elreteszel­jük. Ezen beállítás után a nagyítási vi­szony pontosan a hengerkerület és a tárgy­lemezen lévő kép magassága közti vi­szonynak fog megfelelni úgy, hogy a kép átvitelekor a lemez egyenes eltolása a henger kerületi sebességéhez képest a na­gyítás fordított viszonya szerint fog tör­ténni. Ekkor a berendezés készen áll ahhoz, hogy a (21a) lemezen lévő lapos képet az (1) henger köpenyére vigyük át. A (21a) lemez mögött egy megfelelő fényforrást, pl. (23) kéneső-lámpacsövet úgy rende­zünk el, hogy a (22a) rés előtti rész egyen­letesen világíttassék meg. A kép e részét tehát a (35) nagyítószerkezet lencséje ve­títeni fogja s ebből annyi jut a hengerfö­lületre, amennyi az (1) henger előtt elren­dezett (40) ernyő (40a) résén átléphet. A (9) csavartengelyt már most alkalmas erőforrás révén forgatjuk, minek folytán a (21a) lemez fokozatosan és egyenletesen sülyed úgy, hogy mindig más képrész jut a rés elé; a kép tehát a henger egyidejű egyenletes forgása folytán a lemez eltoló­dásának megfelelően a hengerfölület más és más részére vetíttetik, míg végül a hen­ger egy teljes körülfordulása után az egész kép rávetittetett a hengerre. A többszínes nyomtatásnál az egymást követő — ugyanazon képet alkotó — nyo­mások pontos födözése nehézségeket okoz az egyes osztó-negativoknak különböző nagysága folytán, ami némely lencsének különböző hullámhosszak tekintetében fönnálló gyútávolságai közti eltérésekre vezethető vissza. Eddig e nehézség csak azáltal volt elkerülhető, hogy az eredeti negatívot a megfelelő osztó-negativok nagyságában reprodukálták. A jelen ta­lálmány szerinti berendezésnél e nehézsé­gek teljesen elkerültetnek, mert az osztó­negativok nagyságának bármily különbö­zősége esetén is e negatívoknak a henge­rekre átvitt lenyomatai mindig pontosan egyforma nagyságúak lesznek, tehát egy­mást pontosan fogják födözni a nyomat készítésekor, ha csak arról gondoskodunk, hogy a pantográfszerkezet pontosan le­gyen rögzítve a kívánt nagyságra s e kí­vánt nagyság eléréséhez bármily nagyságú negatívról pontosan állítsuk be a foku­szozó-szerkezetet, mi mellett természetesen a (18) csap megfelelően utánállítandó,

Next

/
Thumbnails
Contents