69847. lajstromszámú szabadalom • Berendezés képeknek nyomófölületekre való fotómechanikus átvitelére

— 8 melynek szabad karja a (27) karhoz van kapcsolva. A (27) kar a hengerhez fekszik s a henger vastagságának megfelelően tolódhat el a (43) vezetéken. A hengeraxis közepe s a (28) és (24) emelők (39) és (42) forgáspontjai az optikai tengellyel párhuzamos egyenesen fekszenek. A (29) pontnak a (28) emelők (39) forgáspontjától való távolsága úgy van megválasztva, hogy a (28) emelő teljes hosszához úgy aránylik, mint 1:3.1416. Ezen berendezés folytán a (25) és (26) pontok közti távolság a henger kerületével tehető egyenlővé. Ha tehát a (25) és (26) pontokat arra használjuk, hogy egyegy kereszttel ellátott (25a, 26a) üveglapot hordjanak, akkor a keresztek távolsága jelzi a henger kerületét. Egyetlen hibaforrás gyanánt az (1) hengernek a (2) tengelyen való excentrikus helyzete jönne tekintetbe. Ez azonban kiegyenlíthető, ha a hengert a (27) karral érintkezően körülforgatjuk és lefejtett fölületét mérjük s megállapítjuk a (25) és (26) pontok közti legkisebb és legnagyobb távolságot; ezek (2) átlaga lesz a pontos kerület s e helyzetben állítjuk be a mérőkészüléket. A henger kifejtett kerülethosszára állítható már most be a kép magassága. A kívánt nagyítás beállítására a (38) alaplapon eltolható s a (41) kézikerékkel beállítható (3Í>) objektivtartó szolgál; a (38) alaplapot hordó állvány a hengertől állandó távolságban marad. A (38) alaplapon szintén eltolható (31) tárgytartó (képlemeztartó) a (35) objektivtartóval s a (38) alaplap egy (44) pontjával ismert rudazat révén van kapcsolva, mely rudazat a konjugált tárgy- és képtávolságok kényszermüves beállítását végzi. A beállítást addig változtatjuk, amíg a (21a) lemezen a képmagasság egyenlő lesz a henger lefejtett (25—26) kerületével. A beállítószerkezetet ezen állásban elreteszeljük. Ezen beállítás után a nagyítási viszony pontosan a hengerkerület és a tárgylemezen lévő kép magassága közti viszonynak fog megfelelni úgy, hogy a kép átvitelekor a lemez egyenes eltolása a henger kerületi sebességéhez képest a nagyítás fordított viszonya szerint fog történni. Ekkor a berendezés készen áll ahhoz, hogy a (21a) lemezen lévő lapos képet az (1) henger köpenyére vigyük át. A (21a) lemez mögött egy megfelelő fényforrást, pl. (23) kéneső-lámpacsövet úgy rendezünk el, hogy a (22a) rés előtti rész egyenletesen világíttassék meg. A kép e részét tehát a (35) nagyítószerkezet lencséje vetíteni fogja s ebből annyi jut a hengerfölületre, amennyi az (1) henger előtt elrendezett (40) ernyő (40a) résén átléphet. A (9) csavartengelyt már most alkalmas erőforrás révén forgatjuk, minek folytán a (21a) lemez fokozatosan és egyenletesen sülyed úgy, hogy mindig más képrész jut a rés elé; a kép tehát a henger egyidejű egyenletes forgása folytán a lemez eltolódásának megfelelően a hengerfölület más és más részére vetíttetik, míg végül a henger egy teljes körülfordulása után az egész kép rávetittetett a hengerre. A többszínes nyomtatásnál az egymást követő — ugyanazon képet alkotó — nyomások pontos födözése nehézségeket okoz az egyes osztó-negativoknak különböző nagysága folytán, ami némely lencsének különböző hullámhosszak tekintetében fönnálló gyútávolságai közti eltérésekre vezethető vissza. Eddig e nehézség csak azáltal volt elkerülhető, hogy az eredeti negatívot a megfelelő osztó-negativok nagyságában reprodukálták. A jelen találmány szerinti berendezésnél e nehézségek teljesen elkerültetnek, mert az osztónegativok nagyságának bármily különbözősége esetén is e negatívoknak a hengerekre átvitt lenyomatai mindig pontosan egyforma nagyságúak lesznek, tehát egymást pontosan fogják födözni a nyomat készítésekor, ha csak arról gondoskodunk, hogy a pantográfszerkezet pontosan legyen rögzítve a kívánt nagyságra s e kívánt nagyság eléréséhez bármily nagyságú negatívról pontosan állítsuk be a fokuszozó-szerkezetet, mi mellett természetesen a (18) csap megfelelően utánállítandó,