69745. lajstromszámú szabadalom • Eljárás világos színű, szívós köszörűlt fa előállítására

— 2 — lelt) főzők megtartása lehetővé van téve. A szokásos foszforbronzarmaturák is eléggé ellenállóképeseknek fognak mutatkozni az itt használt gyönge főzőlúggal szemben. Kiemelendő még, hogy a jelen eljárás, a csekély anyagfogyasztás miatt, igen gazdaságos is és hogy a köszörülésnél tetemes erőmegtakarítás következik be. Továbbá a jelen eljárással nagyobb termelési eredmény is érhető el, mert az inkrusták nem oldatnak föl és a szennyvizekkel nem távoznak el. Egyéb előnyök mellett azonkívül, a jelen találmánynak megfelelő eljárás használatával nyert köszörülendő fa földolgozásánál, fokozott enyvszilárdság keletkezik. Ismeretes ugyan már fából félcellulóze előállítása oly módon, hogy szétaprítotl fát, szulfitlúg fölhasználása mellett, csak annyira főzünk, hogy a fadarabkák alakjukban teljesen változatlanul megmaradjanak. Az így kezelt- fát azután zúzással bontják szét. Ettől az eljárástól a jelen eljárás abban: különbözik, hogy a fölhasználásra kerülő fát itt, a lúggal való kezelés előtt, nem kell szétaprítani, vagy széthasogatni. A jelen eljárás használatával végeredményül kapott fa minősége olyan, hogy a fa a szokásos faköszörülőszerkezeteken szétbontható, míg az ismert eljárás szerint kezelt, szétaprított fa, csak zúzással és hasonló eszközökkel hozható a végleges állapotba. Továbbá az ismert eljárásnál használt szulfitlugok sokkal nagyobb síírűségüek, mint a jelen eljárásnál használtak. A jelen eljárás elsősorban nem a rostoknak cellulózévá, vagy félcellulózévá való átalakítását célozza, hanem a fa színeződésének megakadályozását 1.00' C-t meghaladó hőfokoknál. Emellett, a szulfitlugok nagy hígítása dacára, a papírgyártásra kedvező rosttulajdonságoknak, nevezetesen a rost puhaságának és szívósságán'ak javítását érjük mellesleg el. Az ismert eljárásnál a főzőedényben kb. 5—6 atm. gőznyomást használnak 130° C. mellett, míg a jelen eljárásnál csak kb. 115' C-ig terjedő hőfokokat alkalmazunk, ha a fát fehéren kívánjuk megtartani. A munkamódban fönnálló különbség folytán az ismert eljárásnál az anyag sárga lesz, míg a jelen eljárás használatával az fehéren marad. A főzőlúg SCMartalma a jelen eljárásnál csaknem semmit sem fog változni, ha a lúgot, mint már említettük, csak a fa átitatására használjuk és újbóli fölhasználása céljából, leeresztjük és a fát azután gőzöljük. Az a körülmény is nagyjelentőségű, hogy a jelen eljárás használatával a fa olyan kemény marad, hogy zúzással a kollerjáraton szét nem bontható, hanem csak a szokásos faköszörülőszerkezetekben eszközölhető ez a szétbontás. A fának az említett, csekély százalékos főzőlúggal való átitatása zárt edényben, legcélszerűbben magasabb nyomás alatt történhetik, mely pl. nyomószivattyúval szorítható be a főzőedénybe. A jelen eljárás kb. a következőképen alakul: A főzőedényt, mely kb. 25 m3

űrtartalmú, teljesen megtöltjük fával, mely a szokásos módon van a köszörülésre előkészítve. Ha azután a főzőedény kb. 10 m' folyadékot vett föl, azt 9500 1. vízzel és 500 1. 5° Bé fokú szulfitlúggal kell utántölteni, ha a főzést 5% szulfitlúggal kell végezni. A főzőlúg most, ebben az esetben, kb. 0.3° Bé fokot fog mutatni kb. 0.2% 'összes SO-tartalom mellett. Most elzárjuk a főzőedényt és a hideg, vagy megmelegített lúgot, pl. nyomószivattyúval, a fa átitatása céljából, magasabb nyomás alá hozzuk úgy, hogy a fát a lúg teljesen átitatja. Ha ez, a fa vastagsága és a fejlesztett nyomás magassága szerint, 2—4 óra múlva megtörtént, mialatt a főzőedény azonos nyomás alatt állott, a lúgot, újbóli fölhasználása céljából, le lehet ereszteni és a fát' a szokásos módon gőzölni lehet. Lehet azonban a fát a lúggal közvetlenül, azaz a lúggal való előzetes átitatás nélkül is főzni, mikor is a hőfok, ha fehér faanyagot akarunk! kapni, 110° C-t tetemesen nem szabad, hogy meghaladjon. Ha