69574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cyanvegyületek előállítására

helyén a kemence vízszintes keresztmetszctfölülete a kemence följebb fekvő részeihez képest nagyobb. A kemencetér tehát ezen helyen vagy helyeken egy csonkakúp vagy piramis (7. ábra) alakjával vagy más oly alakkal bírhat, mely az említett föltételeknek eleget tesz. Ezáltal elkerültetil:, hogy a megolvadt alkáliák a keimencefalak mentén lefolyjanak és utat képezzenek az elektromos áram. számára, melynek az előírt utat az adagolt anyagon át kell megtennie, ami által a kemenceanyag megrongálás ellen megvédetik. A találmány jobb megérthetősége céljából az eljárás foganatosítására alkalmas elektromos kemence különböző foganatosítási alakjai vannak a mellékelt rajzokban föltüntetve és pedig az 1. ábrán egy kemence keresztmetszete a 2. ábra C—D vonala szerint, a 2. ábrán ugyanezen kemence vízszintes metszete az 1. ábra A—B vonala szerint, a 3. és 4. ábrák analóg módon ábrázolnak egy kemencét, némileg módosított részletekkel; az 5. és 6. ábrák ugyani]}' módon, ábrázolnak egy kemencét ammóniaszíntézis számára, melynél közbenső termékül cyanvegyületeket kapunk; a 7. és 8. ábrák függélyes metszetben ábrázolnak egy további foganatosítási alakot. A különböző ábrákban a megfelelő részek ugyanazon jelzésekkel vannak ellátva. A találmányt előbb is az 1. és 2. ábrákra való utalással akarjuk ismertetni. (1) a tulaj donképeni olvasztó tér, mely fölött egy (2) akna van elrendezve. (3) elektródák az elektromos energia hozzávezetésére szolgálnak. Ott, hol az elektródák a falazaton áthatolnak, vízzel hűtött (4) kerettel vannak körülvéve; vannak továbbá elrendezések gáz befuvására, pl. az (5, 6) csővezetékek az elektródák körül. (7) jelzi a sémásan ábrázolt kondenzálóberendezést a képződött gázok számára. (8) a rendes szerkezetű adagolóberendezés és (9) a gázok elvezetése. j A 3. és 4. ábrákban (10) berendezést mutat a kiindulási anyagok egy részének közvetlen a kemencetérbe való külön bevezetésére. Az 5. és 6. ábrák szerint, melyek, mint már említettük, ammóniákszintézisnek szánt kemencét ábrázolnak, az akna fölső részében is egy (12) elektródapár van elrendezve (13) vízhűtéssel és (14) csővezetékkel gázok befuvására, végül egy (15) száj cső vízgőz befuvására. Annak megvilágítására, mikép foganatosítjuk az eljárást ezen kemencerendszer . alkalmazásával, példakép előbb káliumcyanid K C N előállítását akarjuk leírni. Kiindulási anyagkép káliumkarbonát K CO vagy káliumhydrát KOH alkalmazható. A szén legelőnyösefoebn faszén alakjában adagoltatik. A nitrogéngáz célszerűen meglehetősen tiszta legyen és legegyszerűbben folyós levegő ' frakcionált desztillálása által nyerhető. A faszén és a káliumvegyület a (8) adagolószerkezet segítségével az akna fölső részébe vezettetnek. Előnyös a káliumvegyületet a keífience ugyanazon oldalán adagolni, amelyen a nitrogéngáz befuvatik. Az adagolószerkezet ezen okból az 1. ábra szerint két rekeszre van osztva, egy nagyobb (16) rekeszre faszén számára és egy kisebb (17) rekeszre a káliumvegyület számára. A reakciók foganatosításához szükségelt elektromos energia a (3) elektródák útján vezettetik be. Ezen elektródák az adagolt anyaggal azon helyeken, hol az neim gyakorol a kemence belső falaira vagy boltozatára nyomást, érintkezésbe hozatnak. Ezáltal ae áram meg van akadályozva abban, hogy a falazatban keressen magának utat, mely a kemencében uralkodó hőfoknál az elektromos áram számára vezetővé válik. Nitrogént, előnyösen fölöslegben az (5) szájcsövön át vezetünk be, mely az elektróda körül elrendezett nyílásba torkol, mely azzal a szabad térrel áll kapcsolatban, mely a lesülyedő adagolás szabad fölülete és a falazat között van; a nitrogént az említett szabad I terekbe az elektródák közvetlen közeié-