69574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cyanvegyületek előállítására

ben más módon elrendezett nyílásokon át is lehet bevezetni. Ezen szabad térben a gáznak alkalma van nagy fölületen szétterülni és ennek folytán gyorsan fölhevíttetni és így a lehetőség szerint egyenletesen az adagolt anyagnak lehetőleg nagy részével érintkezésbe jutni. A gázoknak az elektróda körül való befuvása által azon előnyt érjük el, hogy az elektróda lehüttetik anélkül, hogy a lehűlés energiaveszteségei okozna. Ha tehát az elektromos áram segítségével a hőmérséklet a kemencetérben elég i magasan tartatik, a reakció, ha káliumkarbonátot alkalmazunk, a következő egyenlet szerint megy végbe: KCO + 4C + 2N = 2KCN + 3CO. Célszerű, bár nem föltétlenül szükséges, a hőmérsékletet oly magasan tartani, hogv a képződött cyanid elgázosíttatik. Ez ugyan azzal a hátránnyal jár, hogy a káliumkarbonát egy része is elpárologtatik; ha azonban a karbonát adagolása, mint már említettük, a kemence egyik oldalán történik, annak aránylag hosszú utat kell izzó szénen át megtenni és ezután ezzel és az átáramló nitrogénnel reakcióra juthat. Ily körülmények között a karbonátnak csak csekély része hagyja j el a kemencét elbontatlanul, minek foly- j tán a képezett cyanvegyületek elgázosítá- ! sából neim keletkeznek lényeges hátrá- I nyok. A szénoxyddal, CO, és más gázok i kis részével összekevert cyanid a keimen- , céiből a (18) vezetéken át egy (7) kftnden- ! zátorba vezettetik be, hol a cyanid kon- j denzáltaik és azután összegyűjtetik. Az itt j nem kondenzált gázok közvetlenül a kon- j denzációs készülékből elveziethetők vagy j pedig, mint ahogy a rajzban van föltűn- i tetve, a kemenceaknába a (19) vezetéken i és (191

) nyílásokon át ismét bevezethetők, j Az utóbbi -említett eljárás általánosságban i előnyben részesítendő, mert az eltávozó gázok mindig valamelyes cyanidot vagy kondenzálatlanul vagy finoman elösztott, füstszerű állapotban tartalmaznak. Ezenkívül más.cyanvegyületek is lehetnek jelen, melyek csak alacsony hőmérsékletnél kondenzálhatok. Ezen kondenzálható anyagok elválasztása a nem kondenzálható gázoktól a hideg adagolt anyagon való útjukban eszközölhető, mire az adagolt anyagra kondenzált anyagok azzal együtt a kemence alsó melegebb részeibe vezettetnek. A faszén hamúja és más, esetleg előforduló idegen alkatrészek vagy tisztátalanságok salakot képeznek, mely a kemence' fenekén lévő (25) lecsapolónyíláson át szokásos módon lecsapoltatik. Hogy a gázok kondenzálását az elektródák és a vízzel hűtött keret között lévő térben vagy nyílásban megakadályozzuk, azon elektródákhoz, melyeknél nitrogénbeiszorítás nincsen, a kemencéből eltávozó gázok kis mennyisége vagy más, alkalmas összetételű és hőmérsékletű, gázok is beszoríthatok. Fontos, hogy az elektróda és a hűtőtér között kondenzáció ne jöjjön létre, mert különben az ott kondenzált termékek által az elektródák megrekedése Állhat be, ami által az elektródák szabályozása megnehezíttetik. Bizonyos körülmények között ajánlatos lehet a káliumvegyületet közvetlenül az olvasztó tér adagolási fölülete és falazata között lévő szabad térbe bevezetni; pl. a 3. ábrán föltüntetett, ezen célra elrendezett (10) táplálóberendézésen át. Ugyanoly módon, mint ahogy a folyamat kalciumcyanid előállítására leíratott, különböző más cyanidok előállítására is foganatosítható, különösen a kalciumcyaniddal közel rokon nátriumcyanidok előállítására. Báriumcyanvegyületek előállításánál azonban bizonyos módosításokat kell eszközölni, mert a báriumvegyületek, melyek kiindulási anyagkép szolgálhatnak, sokkal magasabb olvadási ponttal bírnak, mint a megfelelő káliumvagy nátrium vegyületek. A 7. ábrán oly kemence van bemutatva, melynél az olvasztó tér úgy van elrendezve, hogy az (1) kemencetérbe a (2) aknából lesülyedő anyag — szabad terek képzése nélkül -r- alkalmat talál a ke-