69467. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép fémek folytonos öntésére

a 12. ábrából látható, a hátsó (104, 106) nyelveken egy vízszintes síkban fekvő pontok bizonyos darabbal a (103, 105) nyelveknek ugyanebben a síkban fekvő pontjai mögött feküsznek, mimellett ezen pontok távolsága a (46) formarészen keresztül menő (47, 48) tengelyek középpontjának távolságával egyenlő. Valamely a nyelvek, fölső ferde fölületén mozgatott formarész teste tehát vízszintesen fekszik, minthogy ezen formarész görgői oly pontokon nyugszanak, amelyek egy vízszintes síkban feküsznek. Minthogy a nyelvek alsó ferde fölületei minden részletben fölső ferde föliiletük tükörképét alkotják, az alsó forma együttműködő formarészének teste a ferde nyelveken való mozgása közben szintén vízszintesen fekszik. Evvel az elrendezéssel elérjük, hogy a mozgatható formának összetartó formarészei a fogaskerekek elhagyása előtt | vízszintes helyzetbe jönnek, mimellett a formafelek ferde nyelveken való előr,ehaladásuk közben mindinkább közelednek egymáshoz és végül egymással érintkeznek, miközben a fémtömítő zárt alkotnak anélkül, hogy párhuzamos helyzetüket elhagynák. Ezzel az elrendezéssel továbbá meggátoljuk, hogy az összetartozó formarészek egymással érintkezésbe jövő fölületei egymást koptassák, minthogy az összetartozó munkafölületek közeledésükkor mindig párhuzamos síkokban feküsznek. Ha az összetartozó formafelek egymást érintik, akkor az egyesített formarész (107) nyílása (13. ábra) a helyes alakot veszi föl. Miután az egyesített formarészek a nyelveket elhagyták, a leírt (73, 74) és (76, 77) vezetékek között mozognak. A (37) tápcső (40) kibocsátó nyílása az egyesített formát érinti és fémet vezet belé, ha a forma a (73, 74,. 76, 77) vezetékkel szorosan körül van zarva (lásd az 1. és 2. ábrát). A gép (108, 109)" végén (3,-ábra) ékalakú nyelvek vannak alkalmazva, melyek közül a (105) nyelvet a 18. ábrán tüntettük föl. Ezen nyelvek kiképzésükre és működési módjukra való tekintettel a (103,104,105,106) nyelveknek felelnek meg és a mozgatott formarészeket párhuzamos síkokban emelik és sülyesztik oly célból, hogy azáltal a formált rúdtói eltávolítsák. Eközben a kész rúd fölületének megrongálása és a súrlódás is elkerültetik, amivel tehát a visszatérő formarészek egymás közötti nyomása vagy koptatása is elháríttatik. A formákat az (51, 52) fogaskerekek a (73, 74, 76, 77) vezetékek közé tolják, hogy az egyes formarészek tömör zárása biztosítva legyen, míg a formarészek visszatérésükkor a fogaskerekek által huzatnak, ami által a laza csuklók folytán a formarészek egymástól elválnak (lásd az 1. ábrát). Amint a 3., 17. és 18. ábrából látható, a fölső forma visszatértekor a (119, 120) vezetékben mozog, melyeket a (118) karok tartanak. A (130) állvány a (121, 122) csúszópofákkal van fölszerelve, melyek között a (124) tengely számára való (123) csapágycsésze mozog; ezen tengely a fölső forma vezetésére való (125) fogaskereket tartja (18. ábra). Üzem közben a (125) fogaskerék és a (123) csapágycsésze a (121, 122) vezetékekben hátrafelé, más szóval az alakított rúd mozgásának irányában mozognak, ami által a részekből álló formának a hőkiterjedés folytán váltakozó hosszához alkalmazkodnak. A forma összehúzódásakor a fogaskerék csapágyával együtt ellenkező irányba mozog. Az alsó formasor egész hossza célszerűen nagyobb, mint a fölsőé. Ha tiszta fémeket, mint pl. vörösrezet, alumíniumot, stb. alakitunjt, ekkor a fölső forma hossza a formák sebessége által és a formált rúd lehűlésének mértékével van megadva; fontos, hogy a fölső formarészeket a formált rtdról leemeljük, mihelyt a fém a megfelelő szilárdságot elférte, más szóval annyira megmerevedett, hogy alakját az utánatóduló folyékony fém nyomása már nem változtathatja meg. Ha a fölső formafelet a rúddal mindaddig érintkezésben hagynók, míg a rúd egészen kihűlt és teljesen megkeményedett, akkor a rúd az összehúzódása-