69447. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szaru, ebonit, celluloid, galalit és más effélék pótló anyagának előállítására

Megjelent 1916. évi junius hó 15-én

. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL? SZABADALMILEIRAS 69447. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás a szaru, ebonit, celluloid, galalit és máseifélék pótlóanyagának előállítására. KRAUSÉ ERNŐ GYÁRIGAZGATÓ BERLIN-STEGLITZBEN ÉSBLÜCHER JÁNOS VEGYÉSZMÉRNÖK LIPCSÉBEN. A 65120. az. szabadalom pótszabadalma, melynek bejelentési napja 1915 julius hó 30-iia-Föltalálok részére már védelem alá van helyezve egy eljárás, melynél élesztőmaradékok, különösen olyanok, amelyek tápszerkivonatok előállításánál az élesztőből visszamaradnak, aldehidekkel, különösen formaldehiddel való keverés által plasztikus maszszákká dolgoztatnak föl Ezen élesztőmaradékok lényegileg az élesztőplazmának fe~ hórjemaradékaiból és kiürült élesztőtestek sejtfalaiból állanak. Nem volt várható, hogy ugyanezen eljárás akkor is keresztülvihető, ha az élesztőt közvetlenül alkalmazzuk, annélkül, hogy azt előbb tápszerkivonatok készítésére használtuk volna. A föltalálok munkálatai azonban az élesztőnek ezen közvetlen alkalmazását plasztikus masszák előállítására is lehetővé tették. Tehát az élesztőfehérje is, mint olyan, egész tömegében résztvesz az aldehidekkel való reakcióban és mint anyag alkalmazható olyan masszák előállítására, melyek szárú, celluloid és máseffélék pótlására szolgálhatnak. Avégből, hogy az élesztőnek ezen közvetlen alkalmazását lehetővé tegyük, szükséges azonban a föltalálok előbbi eljárásaival "azemben, a víztartalmat jóval erősebben redukálni. Magától értetődik, hogy a használandó élesztőpéphez más febérjeanyagok, melyek aldehidekkel reagálnak, továbbá töltőanyagok és máseffélék is adhatók. Az eljárásnak további kiképzése abban áll, hogy az előállítandó szárú- és ebonitszerű testek tulajdonságait messzire menőleg módosíthatjuk azáltal, hogy a keverékhez minden fajta kátrányt, valamint kátránytermékeket adunk. Ezek azonban nemcsak mechanikailag hatnak a készítendő termék fizikai tulajdonságaira, hanem a bennfoglalt aldehidek és ketonok úgy hatnak, mint a különben ajánlott aldehidek, és különösen mint a formaldehid úgy, hogy azokat egészen vagy részben pótolhatják. Kátrány maradékoknak, szuroknak, úgyszintén kénnek ' hozzáadása is módosítólag hat az előállítandó anyag fizikai tulajdonságaira, különösen a kén, amely az előállításnál teljesen oldodik a termékben fokozza a szigetelő tulajdonságokat. A kátrányalkotórészek közül a kátrányban lévő fenolok is a plasztikus tömeg képzésének értelmében hatnak. A fenolok, amint már ismeretes, az aldehidekkel különösen formaldehiddel reagálnak. Módosító anyag gyanánt, mely az ak'e-