69447. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szaru, ebonit, celluloid, galalit és más effélék pótló anyagának előállítására

r • hidekkel, különösen a formaldehiddel reagál és ezen aldehidek hatásának tehát az élesztővel, ill. az élesztőmaradékokkal a fenolokkal és más pótlóanyagokkal való keverékben ki van téve, a fehérjeanyagokhoz közel álló kazein említendő, mely éppen úgy, mint a fenolok és fehérjék, aldehidekkel egyesül. Magában véve ismeretes kazeinnek aldehidekkel különösen formaldehiddel való keményítése, mindamellett a jelen élra értékes, mint pótlóanyag, hogy a főképen élesztőből és aldehidekből álló massza tulajdonságait tetszés szerint megváltoztassuk. Az eljárást legjobban úgy foganatosítjuk, hogy az aldehidekkel pl. formaldehiddel kezelt élesztőmasszákat annyira, amennyire lehetséges, víztelenítjük és azután melegítés mellett erős nyomással sajtoljuk. A víztelenítést különböző módon végezhetjük. Ha pl. csupán élesztővel vagy élesztőmaradékokkal van dolgunk, akkor azokat formaldehiddel kezeljük és a keveréket közvetlenül beszárítjuk. Ha pl. leválasztható fehérjéknek élesztővel való keverékeit alkalmazzuk, akkor úgy járhatunk el, hogy elsősorban a fehérjéknek ' élesztővel való keverékét kicsapjuk, tehát ha pl. albumint használtunk; akkor a keveréket fölforralással megalvasztjuk, mikor is a megalvadó fehérje az élesztőt magával rántja. Az így képződött csapadékot, miután előbb azt formaldehiddel kezeltük, most lehetőség, szerint víztelenítjük vagy szárítjuk, és végül sajtolás útján melegben formáljuk. Lényeges, hogy a tömeget magasabb hőfoknál, tehát kb. 90° C-nál vagy e fölött sajtoljuk. Az eljárás továbbá úgy foganatosítható, hogy már eleve szárított élesztőből indultunk ki. Ez annyiban 'fontos, amennyiben ezáltal az eljárás az élesztő termelési helyétől független, mivel a szárított élesztő egyrészt elég tartós, hogy elszállítása lehető legyen és másrészt azon előnye ia megvan, hogy semmi vízballasztot sem szükséges vele szállítani. Megemlítendő, hogy emellett nem sajtolt élesztőről, hanem valór ban szárított élesztőről, illetve olyanról van szó, amely valamely tetszés szerinti eljárással annyira van víztelenítve, hogy az, mint száraz por jön tekintetbe. Szárított élesztővel az eljárás úgy alakul, hogy a szárított élesztőt formaldehiddel kezeljük, ami vizes ' formaldehidoldattal való megnedvesítés vagy gázalakú formaldehiddel való kezelés útján vagy pedig a formaldehidnek polimerizált fokozataival, mint pl. paraformáldehiddel való keverés útján történhetik. Az így kapott nyersanyagot azután, például vizes formaldehid használata esetén, előzetes szárítás után melegítés mellett sajtoljuk. Természetes, kogy az eljárásnak ezen foganatosítási módjánál is hozzáadhatok a legkülönbözőbb anyagok az előállítandó termék tulajdonságainak módosítására, még pedig vagy olyan anyagok, amelyek kizárólag töltőanyagok gyanánt szolgálnak, vagy olyanok is, amelyek, mint a fehérjék, enyv, fenolok és más kátránytermékek az aldehidekkel való reakcióban résztvesznek. Éppen úgy lehet aprított celluloidot a maszszához sajtolás előtt hozzáadni és meleg sajtolás útján az élesztőmasszával egyesíteni. A következőkben néhány példát adunk az eljárás foganatosítására. I. 1 kg. 15% szilárd, maradékot tartalmazó élesztő pépet hevítünk, hogy a hevítéssel az élesztőt megöljük, és azután 150 g. 40%-os kereskedésbeli formaldehiddel keverjük. A keveréket mérsékelt hőfokon szárítjuk és azután fűthető présben 95° C-nyi hőmérsékleten és 150 atm. nyomás mellett formákba sajtoljuk. II.-1 kg. 15% szilárd maradékot tartalmazó élesztőpépet az élesztő megölése céljából melegítünk és azután 150 g. 40%-os kereskedésbeli formaldehiddel és 15 g. kószénkátránnyal keverünk. Az élesztőből, kátrányból és formaldehidből álló keveréket kavarás közben beszárítjuk és fűthető présben 95® C-nál ós 50 atm.-nál nagyobb nyomás alatt formáljuk. III. 1 kg. 15% szilárd maradékot tartalmazó élesztőt 150 g. 40%-os kereskedésbeli for-