69334. lajstromszámú szabadalom • Zavarjelzőberendezés vasúti jelzőkészülékekhez
A (21) relais fegyverzete tehát föl van emelve. Ha viszont a (19) jelzőáliító emelő és a (20) jelző szárny a pontozott vonalakkal rajzolt szabad helyzteben áll, áram folyik ismét az (1) telepből a zárt (8) kontaktuson, a (9) vezetéken, a (21) relais (10) tekercsén, a (11) vezetéken/ a (20) jelző szárny (12) kontaktusán és a (7) vezetéken át vissza az (1) telepbe. A (21) relais fegyverzete tehát, ekkor szintén föl van emelve. Ha ellenben a (20) jelző szárny állása a (19) állító emelő állásának meg nem felel, akkor a (21) relaisben áram nem folyik, mert az illető kontaktusok vagy a (20) jelző szárnynál, vagy a (19) állító emelőnél nyitva vannak. Ez esetben tehát a (21) relais fegyverzete leesik, a (13) rudazat segélyével a (18) jelző gerendát ferdén állítja be és egyszersmind zárja a (14) kontaktust. Ezáltal a (15) telepből a (14) kontaktuson, a, (17) vezetéken és a (16) riasztó csengőn át riasztó áramkör jön létre. A (16) riasztó " csengő helyett természetesen tetszőleges más elektromos jelző készülék választható. Épügy, a (18) jelző gerendát is valamely más, mechanikusan működtetett optikai jelző készülékkel lehet Helyettesíteni. Lehet e célra valamely, elektromos úton működtetett látható jelet is választani, melyet azután egy külön kontaktus kapcsol be a (21) relais segélyével. Hogy már most elkerüljük azt, hogy a (20) jelző szárnynak minden egyes szabadra állításakor, a (19) állító emelő elmozgatásától a (20) jelző szárny szabadra állásáig (e mozgásának végéig) eltelő idő alatt, az akusztikai jelzés is mindig megszólaljon, a (17) . riasztó áramkört, amint az a 2. ábrán látható, még egy a (19) állító emelőn külön (22) kontaktuson is keresztül lehet vezetni. Ezáltal elérjük, hogy az akusztikai (riasztó) jelzés csak akkor szólal meg, ha a (19) állító femelő tilosra, a (20) jelző szárny ellenben szabadra áll és így veszélyes üzemi állapot van jelen. Ez az elrendezés akkor is előnyös, ha a (20) jelző szárny, a vonat utolsó tengelyének behatása alatt, önműködően tilosra esik íe, míg a (19) állító emelő még szabadra áll. Ez esetben veszély nem forog fönn és így egyedül az optikai jelzés megjelenése a (18) jelző gerenda ferde beállása) elegendő a (2Q) jelző szárny és a (19) állító emelő eltéife állásának jelzésére. Ha most zavar lép föl, ami által a (19) állító emelő tilosra, a (20) jelző szárny ellenben szabadra áll, az 1. és 2. ábrákon föltüntetett elréndezéseknél a riasztó jelzés folytonosan szólana. A legtöbb esetben elegendő, ha az optikai jelzés a zavar egész fönnálási ideje alatt megmarad, az akusztikai (riasztó) jelzést azonban a zavar tudomásul vétele után, az őr megszüntetheti. Ilyen elrendezést mutat a 3. ábra. A (21) relais fegyverzete itt nem közetlenül befolyásolja a (14) riasztó kontaktust, hanem egy (23) tolókára hat, mely egy (24) orr segélyével a (13) rúdazat (33) orrán nyugszik és a (14) kontaktus zárására szolgál. Ez a (23) tolóka a (25, 26) csapágyakban függélyesen eltolódhatik. A (23) tolóka a (21) relais fegyverzetének mozgásaiban részt vesz és így a fegyverzet leesésekor a (14) kontaktust zárja. Ha zavar esetén, a zavar tudomáj sul Métele után, aiz akusztikai (riasztó) J jelzést kitakarjuk kapcsolni, legcélszerűbben úgy járunk el, hogy egy ólomzár megolvadása után a (28) reteszt, a (29) rúgó hatása ellenében, kézzel eltávolítjuk (elforgatjuk) és ezzel a (27) emelőt fölszabadítjuk, mely ekkor a (30) rúgó hatása alatt fölfelé elforog, a (23) tolókát megemeli és ezzel a (14) riasztó kontaktust megszakítja. Lehet már most, a 4. ábrán látható módon, ezt a (27) elállító emelőt egy (31) rudazat segélyével még egy kis (32) jelző szárnnyal is összekötni, mely így a riasztó áramkörnek kézzel eszközölt megszakítását fölismerhetővé teszi. Ezt a (32) jelző szárnyat ugyancsak a (18) jelző gerenda megfigyelésére szolgáló ablakban lehet megfigyelhetővé tenni. ,
