69261. lajstromszámú szabadalom • Elektromos gőzlámpa

- 3 -lannak, áttetszőnek vagy átlátszónak választjuk. A cső méreted is befolyásolják a sugárzást. Miután az elnyelőképesség különböző színekre különböző anyagoknál, még az anyagok izzóállapotánál sem egyenlő, ennek folytán a világítócső anyagának megválasztása által módunkban van bizonyos szinek kilépéséi előmozdítani, vagy bizonyos színeket gyöngíteni, oly célból, hogy a kívánt összszínt megkapjuk. Avégből, hogy lehetőleg kedvező ökonómiát kapjunk, lehet olyan áttetsző vagy átlátszó anyagokat alkalmazni, amelyek a látható sugarak számára nagy kibocsátóképességgel bírnak, miáltal egyrészt a világítócső által kibocsájtott fénymennyiség a látható spektrum területén aránylag nagyobb lesz, másrészt pedig a fémgőzsugarai a spektrumnak bizonyos kiegészítő területein könnyebben áteresztetnek úgy, hogy a fénynek összszíne jobban és tisztábban közeledik a fehérhez. Az ilyen izzóanyagoknak magára a gőz sugárzására is befolyása van, mert az izzócső hőmérséklete a fémgőz hőmérsékletére'is hatással van, amely hőmérséklet viszont a gőz sugárzását befolyásolja. —-Aaonfölül még egy^ különleges hatás is létesül, amely a cső megválasztásától és annak hőmérsékletétől függ és a gőz fluoresszenciáját idézi elő. Mágnéziáböl vagy thoriumoxidból való világítócsőnél, pl. higanygőz alkalmazása mellett, az intenzitásnak a spektrum sárga vége felé való eltolódása jön létre. Az említett célra különösen alkalmasnak kevésbbé illó vegyületek, mint a thoriumnak vagy zirkóniumnak bizonyos oxigén- és nitrogén vegyületei, pl. a thorium, zirkónium és máseffélék oxydjai. Emellett azonban az a hátrány mutatkozik, hogy a hőmérséklet neim fokozható bizonyos határon túl, mert az elpárolgás egyidejűleg a világítócsőnek disszociációja és elektrolízise közben megy végbe úgy, hogy ezáltal a lámpa hatásfoka csökken, A disszociáció és elektrolízis megakadá, lyozására vagy csökkentésére ajánlatos, hogy a lámpát ne szivattyúzzuk ki teljesen, hanem a világítócső gázalakú disszociáció termékével, pl. oxydoknál oxigénnel, nitrideknél nitrogénnel meghatározott nyomás mellett töltsük meg A nyomás annál alacsonyabb lehet, minél kevésbbé illékonyak a többi alkatrészek. Ennek folytán előnyben részesítendők azok az anyagok, amelyeknek egyik bomlási alkatrésze igen keveset illékony. Valamely gáznak hozzáadása megváltoztatja azonfölül a feszültség esését is a világító gőzoszlopban, amelyet tehát változtatni lehet. A világítócső előállítására tiszta vagy majdnem tiszta anyagokat lehet alkalmazni. Avégből azonban, hogy a sugárzást előnyösebbé tegyük, lehetnek a világítócső fölületén vagy annak tömegében olyan 'anyagok, amelyek más sugárzási képességgel bírnak, mint a főalkatrész, a legfinomabb elosztásban és olyan csekély mennyiségben jelen, hogy a cső elektrolytikus vezetőképessége lényegesen nem fokozódik, így pl. más oxydok vagy poralakú, nehezen olvadó fémek, mint wolfrám, zirkónium, tantál. Ezáltal egyidejűleg fluoresszencia hatások keletkezésére is alkalom van adva. A lámpa gyújtása úgy billentés, valamint induktív úton is történhet. Ha a tér nyomás alatt lévő gázzal van megtöltve, akkor az induktív gyújtás némi nehézségekkel jár. Ezért a világítótest közelébe a gázt alacsony hőmérsékletnél lekötő testet hozunk, amely lehűlésénél a gázt leköti és magasabb hőmérsékletnél ismét leadja, ha a világitótest sugárzása által erősen fölhevíttelik. Például olyan fém, amely könnyen oxydálódik és amelynek oxydja magasabb hőmérsékletnél könnyen disszociál, mint pl. a tantál. A fémnek a katódon valp elpárolgásá- • hál, ha a fém egészen elpárolgott, a fényívnek elalvása és a katódnak szétszóródása megy végbe, mimellett az elpárolgott fém vagy az egész térét kitölti, vagy pedig, ha nagy meniiyiségben van. jelen, egy hűtőtérben gyűjtetik össze. Avégből, hogy