69261. lajstromszámú szabadalom • Elektromos gőzlámpa
— i az áram keringését ekkor is föntartsuk, a katódot világos fehér izzásnál kell tartani. Ez azáltal történhetik, hogy a negatív bevezetőhuzal nehezen olvadó fémből áll és a fémbe való bemerülés előtt olyan nagy ellentállással bír, hogy az áram áltál világos fehér izzásba hozatik vagy pedig más, a közelében megerősített testeket, mint oxydokat, is izzásban tart. Egy fogianatosítási alakot a 4. ábra mutat. A negatív (a') áramvezeték, mielőtt a fémbe merül, először az >(r') ellenállást hozza izzásba. A katód fölmelegítésére, ha az közönséges hőmérsékletnél rosszul vezető anyagból áll, egy külön fűtőberendezés van alkalmazva, amely mindaddig működik, míg maga az áram az elektródot elegendően föl nem melegíti. A hűtőterek általában az üvegburoktól indulnak ki és célszerűen a katód közelébe torkolnak oly célból, hogy az anódtér gőzkeringés útján szükségtelenül ne adjon le meleget. Hogy a sugártér burokján gőz ne kondenzálódhassák és ezáltal az átlátszatlanná ne válhassék, a burkot I csak oly bőre választjuk, hogy a cső sugárzása azt' elegendően fölmelegítse úgy, hogy rája gőz le ne csapódhassék. Lehet két vezető csövet is egymásbán elrendezni, amelyek közül a külső csak vezetőcső gyanánt, a belső pedig világítócső gyanánt szolgál; a gőzsugár nagyobb része ekkor az utóbbin megy keresztül. A készülék csekély méretei mellett lehetséges elektromágneses gyújtóberendezést alkalmazni, melynek segélyével az anód, amely a katóddal kontaktusban van, fölihuzatik és az ívet meggyújtja. Ez úgy történhetik, hogy az anód vasból való toldattal van ellátva, amely egy solenoidba behúzható, amely a búrkon kívül van elrendezve. Ezen vastoldat célszerűen egy spirálisból állhat, ámely egyúttal az árambevezetést is teljéáiti. A spirális huzaljának kereszítmétszéte, avégből, hogy elegendő keresztmetszet mellett könnyű rújóósfeágot. tegyén iéheíővé, lemezszerű éá; néni gömbölyű;' ézálfál' á' mágtiesés hatás erősbödik és az áram kényelmes vezetést kap. Egy foganatosítási példát az 5. ábra mutat. Az (1) üvegburokban (12) vezetőcső van alkalmazva, amely az anódtérrel tömören össze van kötve. A (12) csőben vari a; Í(Z) világítócső központosán elrendezve. Az (f) anód nagyon nehezen olvadó fémből van és úgy van méretezve, hogy az a világítócsövön át a (13) spirális feszültsége által a (14) katódfémbe leszoríttatok. Áramzárás után a (15) solenoid a spirálist, amely vasból áll vagy vasrészekkel van ellátva, fölhúzza és meggyújtja. A (w) hűtőtér cső alakjában van elrendezve. A (16, 17, 18) nyílások létesítik a nyomáskiegyenlítődést; a (16) és (18) nyílás el is hagyható. A katódos fénynyalábnak az a sajátsága, hogy a katódon körülfut, miáltal a készülék működése korlátozva van. Ezért a fénynyalábot tűzálló anyagból álló olyan csőbe zárjuk, amelynek méretei csak annyiban térnek el a világítócső méreteitől, hogy a keletkezett gőz jelentékeny túlnyomás nélkül elszállhat anélkül, hogy a fényköteget magával vinné. Az egész lámpa vagy légüressé van téve vagy valamely indifferens gázzal van megtöltve, pl. olyannal, amely az induktív gyújtást megkönnyíti, mint az argon, neon, hélium vagy másefféle. Az üvegburok megvédésére a föllépő gőzöktől, annak belső oldalát vékony védőréteggel látjuk el, amely a fémnek olyan sójából állhat, mely a kémiai behatásoknak ellent" áll, pl. nátriumnál olyan nátrimvegyületből, amely nem olvad túlságos korán és átlátszó, mint pl. a nátriumfoszfát, bórax stb. i Hogy a fény színének javítását elérjük, lehet az anódot a katóddal szemben fekvő végén nagyon nehezen olvadó anyagból, mint wolfrámból, molibdénből, zirkonból és másefféléből készíteni és a végén olyan kicsire alakítani, hogy a kilépési helyen fönálló firamerő elegendő, hogy azt 'fehér izzásban tartsa úgy, hogy az a maga részéről is világítótest gyanánt szolgál. .
