69261. lajstromszámú szabadalom • Elektromos gőzlámpa

maradhatnak és ekkor az izzócső közvetlenül az (1) üvegburokhoz kapcsoltatik. Mind a két esetben célszerű az izzócsövet csak az egyik végén az üreges tokkal vagjj' az üvegburokkal szilárdan összekapcsolni; hogy az izzócső elpusztulását kiterjedé* folytán megakadályozzuk. Ha a (z) izzócső mind a két (a) és (g) elektród üreges tokkal szilárdan össze van, kapcsolva, akkor az (1) üvegburok el is máradhat, föltéve, hogy az üreges tokok és az: izzócső"" összeolvasztás vagy más alkalmas módon fényíváthatatlanná vannak téve és egymással fényíváthatatlanul vannak összekötve. A csőbe zárt gőzoszlop hőmérsékletét a cső bősége és falvastagsága befolyásolja. A cső szűkítésével és a falvastagság nagyobbításával növekedik a hőmérséklet és megfordítva. Módunkban van tehát a gőzsugár hőmérsékletét előre megszabni. Ilyen lámpát mutat a 2. ábra. Az (e) sugártérrel biró (1) üvegburokban van elrendezve a (z) izzócső, amely a végén (o) nyílással bír, amelybe a nehezen olvadó anyagból való (c) anód benyúlik. A csőnek (z') bővített részéhez csatlakozik a (b) katódtér, amely (w) hűtőtérré van kiképezve. A (z) cső a katódnál a burokba gőzáthatatlanul van beillesztve. A gőzsugár a (z) csövet izzásba hozza. Az (o) nyíláson át nyomáskiegyenlődés megy végbe az (e) sugártérrel. Ha a cső gőzáthatatlanná van téve, akkor az (o) nyílás elzárható és a katódtér is gőzáthatatlanul 'elzárható úgy, hogy az (e) sugártérbe gőz be nem léphet. Az anód szabadon rendezhető el az (e) térben úgy, hogy az ekkor közvetlenül kifelé bocsátja sugárzását. Aszerint, amint azt akarjuk, hogy a lámpa fényszínét a fémgőz egyáltalában ne vagy csak kevéssé befolyásolja, vagy pedig, hogy a világító fémgőz hozzájáruljon az összsugárzáshoz, a világítócsövet képező-anyagok átlátszatlan, áttetsző vagy átlátszó anyagokból készítjük. Igen magas hőmérsékleteknél a világítócsőnek összeköttetése a katódterekkel vagy ez utóbbiaknak a külső burokkal veszélyeztetve van, ha az összeköttetés beforrasztással van készítve. Ez esetben a beforrasztási helyeket hűteni kell. Ekkor az elektród közelében kondenzált fém fog fölhalmozódni, amelyet az elektród által leadott meleg ismét elpárologtat. Éppen úgy igen magas hőmérsékletné] az anód is, ha szilárd és nincs igén nehezen olvadó anyagból készítve, a gőzsugár tengelyében csakhamar elpusztulna. Ezt hasonló módon kondenzáló és elpárolgó fém segélyével való hűtés útján akadályozhatjuk meg. Ugyanezen célból, amint az a 3. ábrán látható, az (f) anódnak á gőzsugártól elfordított vége a (2) cső- vagy kúpalakú bővülettel látható el úgy, hogy a gőzsugár enerigája az anódnak bővített végén elosztódik. A bővített (2) rész más fémből is állhat, mint maga az anód, pl. ezen rész vasból, ellenbén az anód wolframból készülhet. A sugártér burokja csak olyan nagyra van választva, hogy az annyira fölmelegedjék, hogy rajta gőz le ne csapódhassék. ' • Ha a (z) cső (1. ábra) a két (c) és (d) üreges testekkel szilárdan össze van kötve, akkor az (1) üvegburok el is maradhat, ha az üreges testek és a cső pl. forrasztás útján gázáthatatlanná tétettek és egymással gázáthatatlanul vannak összekap-I csolva. Kitűnt, hogy a világítócső és gőzoszlop között kölcsönös hatás áll fönn, amely lehetővé teszi a sugárzás intenzitásának és mineműségének befolyását. Az anyagoknak, amelyekből a világítócső késziűl és ez utóbbi méreteinek megválasztása által a láimpa kedvező ökonómiáját érhetjük el. A feszültség csökkenése adott hőmérsékletnél függ a nyomástól és pedig a gőz nyomásával együtt növekedik. Hűtőterek alkalmazása által a gőz nyomása és ezzel a feszültség csökkenése szabályozható. A szerint, amint a világító fémgőznekaz összsugárzáshoz egyáltalán nem, keveset vagy sokat kell hozzájárulnia, a világítócsövet képező anyagokat átlátszat-