69261. lajstromszámú szabadalom • Elektromos gőzlámpa
^ Megjelent 1916. évi májusr hó 2 2 -én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 69261. szám. Vll/h. OSZTÁLY. Elektromos gőzlámpa. DR PODSZUS EMIL FŐTANÍTÓ BERLIN/* RIXDORFBAN. A bejelentés napja 1910 április hó 14-ike. A találmány tárgya elektromos gőzlámpa, amelynél az elektromos gőzsugár zárt, a burok alakjától független alakban lép be a készülék fényívterébe, akképen, hogy. a burok falazatával sehol sem jut érintkezésbe. A gőzsugár ezen zárt alakját azáltal érjük el, hogy az elektromos gőzoszlop tűzálló anyagból való csővel van körülvéve, amelyet az elektromos gőz izzásba hoz és amely azután maga szolgál világítótest gyanánt. A gőzsugár vezetésének ezen módjánál lehetséges a gőzlámpát valamennyi elvileg alkalmazható elektródanyag számára használhatóvá tenni és a fényívnek úgy a hőmérsékletét, valamint annak sugárzását . és színét megválasztani. Mint tűzálló anyagok az ilyen csövek számára különösen alkalmasak az oxidek, • nitridek, karbidéit, pl. a tiszta mész, magnézia, zirkonoxid, thoroxid és más ritka földek, továbbá a bórvegyületek stb.' A rajz 1—5. ábráján a találmány tárgyának néhány foganatosítási alakja példaképein sématikusan metszetben van föltüntetve. Ezen foganatosítási példáknál, avégből, hogy függetlenül az alkalmazott elektródanyagtól, mint pl. higanytól vagy máseffélétől, lehetőleg fehér fényt kapjunk vagy a fényforrás színét az elgözölgö anyagok világítószínétől egészen vagy megközelítőleg függetlenítjük, akképen van egy cső elrendezve, hogy az elektromos gőzsugár kénytelen azon keresztülmenni, miáltal ezen cső a gőzsugár által izzásba hozatik és azután maga világítótest gyanánt szolgál. Ezen világítást alkalmas alaespny nyomásnál való erős megterhelés útján létesítjük. Tűzálló anyagok gyanánt az ilyen izzócsövek számára különösen alkalmasak a karbidek, a tiszta mész, tiszta magnézia, tiszta bór, a boridek, a thorium és zirkónium oxidjai, nitridek stb. Ilyen fajta lámpát mutat az 1. ábra. Itt* a (b) katódtér és (h) anódtér között, amely utóbbi hűtőtér gyanánt szolgál, a tűziálló és kevéssé vezető anyagból való (z) cső van elrendezve, amely kerületén zárt és amelyen át a gőzsugár vezetése történik. Emellett a gőzsugár nagy terhelés mellett a (z) csövet annyira fölhevíti,, hogy az* világos izzásba jön és ekképen világítótest gyanánt szolgál A katódteret és anódteret a tűzálló anyagból való (a) és (g) üreges testek alkothatják, amelyekhez a (z) izzótest' csatlakozik. Ezen üreges tokok azonban el is