69250. lajstromszámú szabadalom • Gép csöveknek tekercselésére egyik oldalán szigetelő réteggel bevont szalagból

— 6 — mozgatjuk, amelyben a (10) tövis a (49) asztallápnak közepe fölött fekszik. Ha a (104) készlethengert a (103) tartóknak csapágyaiba behelyeztük, akkor a (102) szalagnak szabad végét alkalmas módon, pl. fogókkal megfogjuk és a szalagot a (105) fékszalag fékhatásának egyidejű csök­kentése melett a (111, 93) és (101) vezető­hengereken át a (32, 33) hengerek között áthúzzuk, s azután a (10) tövisre ráfek­tetjük olyképpen, hogy a szalagnak egy darabja a tövisen túlnyúlik. Eközben a (79) he/iger a mellette elhaladó szalagra a kí­. vánt vastagságban szigetelő anyagot visz rá. " A rávitt szigetelő anyagnak rétegvastag­sága a (93) vezetőhengernek magassági - fekvésétől, vagyis attól függ, hogy ez a (93) henger a "(102) szalagot a (79) föl­vívőhengerhez többé vagv kevésbbé kö­zelíti-e. Ezekután az (57. kerekeknek, a (98) kézikerékkel és (99, 100, 60) láncát­tevéssel való megfelelő elforgatása által a (49) asztallapot annyira megemeljük, hogy a (102) szalag az asztallap és a (10) tövis közé beszorul. Most a szalagot a (77) késekkel szélességi irányában levágjuk. A (49) asztallapnak lefelé mozgatásánál a (61) állítógyürűk a 3. ábrán szakadozott vonallal föltüntetett helyzetbe jutnak és a (63) tolókát a (71) lemezrúgóval és (75) görgőkel együtt megemelik, anélkül, hogy utóbbiak a (76) hasítékot elhagynák. Csak a (66) emeltyűnek a (68) kéziemeltyüvel való fölfelé- lengetése által emeljük ki á (75) görgőket a (76) hasítékból úgy, hogy azok a (49) asztallap fölé jutnak, miköz­ben a szalagnak végét maglikkal viszik és rugalmas nyomással a (10) tövisre ráfek­tetik, illetőleg ráragasztják. A tövis mele­gíthető, oly célból, hogy a szalagra rávitt szigetelő anyag meleg ragadós állapotban maradjon. Miután a szalagnak szabad vége a tövisre ráragadt, • a (68) kézifor­gattyú és (66) emeltyű segélyével a (63) tolókákat a (71) lemezrúgóval és (75) görgőkkel együtt sülyesztjük úgy, hogy utóbbiak az asztallapnak (76) hasítékába visszajutnak, Az asztallapot ezután az (53, | 57/ fogaskerék áttétellel és (99, 100, 60) lánchajtással a (98) kézikeréknek forga­' tása által ismét legalsó helyzetébe hozzuk. Most már a (10) tövis a (31) szíj közvetí­tésével az állandóan futó motorról a közbeiktatott közlőtengelynek bekapcso­lása által forgásba hozzuk és egyidejűleg a (109) húzóelem segélyével a (105) sza­lagféket nagyobb fékhatásra kényszerít­jük azáltal, hogy a (109) húzóelemmel a (108) emeltyűt elforgatjuk olyképpen, hogy a (106) súly sülyedhet. A (102) sza­lag most a (10) tövisre tekercselődik, mely egyúttal a (3) szupportokkal együtt a (32, 33) hengerekhez közeledik, mivel a (104) készlethengerről már lefejtett sza­lagdarafr abban a mértékben csökken, amint a tövisre rátekercselődik. Mihelyt a tövis a rátekercselt szalagdarabbal a (32, 33) hengerekkel érintkezésbe jött, (1. ábra a (106) súlynak a (108) emeltyű és (109) húzóelemmel való megemelése által a (105) féket ismét meglazítjuk. A fékhe­tásnak a szalagnak a (79) fölvivő henger­rel való érintkezése közbeni szabályozása által a szalagnak a (79) hengerhez való hozzászorítása, illetőleg a megtekercselt tövisnek a (32, 33) hengerekhez való hoz­zászorítása változtatható, miáltal, vala­mint utóbbi hengerek hőfokának a változ­tatása által is a szalagon megmaradó szi­getelő anyag rétegnek vastagsága a kívá­nalomnak megfelelően szabályozható. A (3) szupportnak középállásából a (32, 33) hengerek felé való haladásánál a (20) sin (18) ütközőjével együtt jobboldali vég­állásában van és nem jut a (17) nyúlvány­nak hatása alá úgy, hogy a (93) henger is az 1. ábrán föltüntetett legmagasabb ál­lásában marad. A (10) tövisnek továbbfor­gatásánál a (102) szalag a tövisre fölte­kercselődik, miközben a szalagra állan­dóan folyékony szigetelő anyag vitetik föl. A föltekercselés mindaddig tart, míg a csőnek kívánt vastagságát el nem értük. Ebben a pillanatban a (28) görgő a meg­tekercselt csőnek kerületével érintkezésbe I jön, megemelkedik és ennek következté-

Next

/
Thumbnails
Contents