69250. lajstromszámú szabadalom • Gép csöveknek tekercselésére egyik oldalán szigetelő réteggel bevont szalagból

ben a (27) emeltyűt kilengeti úgy, hogy utóbbinak érintkezése a (30) kontaktusdarabbal megszűnik, aminek következtében a (10) tövisnek forgása a már leírt módon megszűnik. Ezek után a (9) csapágyakat kinyitjuk, azoknak (9b) részeit, lefelé forgatjuk, mire a szupportot a megtekercselt tövissel együtt a (6) kéziforgattyúnak működtetése által annyira eltoljuk, hogy a szabadon maradt tövisvégek a (34) csapágyakba jutnak, melyeket e célból kinyitottunk. Azután a (34) csapágyakat a (45) csavarokkal szorosra húzzuk, hogy azok a betekercselt tövist •fogva tartsák. Az üres szupportot, melybe új tövis helyezendő be, kézzel a (6) forgattyú segélyével annyira visszatoljuk, amíg a (49) asztallap fölötti középhelyzetébe nem jut. Ekkor az asztallapot úgy, mint előbb, ismét megemeljük és az asztallap és friss, még meg nem tekercselt tövis közé beszorult szalagot a (77) kések között elvágjuk. Amint a megtekercselt tövis a (3) szupportot elhagyja, a (29) rúgó a (27) emeltyűt ismét érintkezésbe akarja hozni a (30) kontaktusdarabbal. Ezt egy nem vezető anyagból készült közbedugott ékkel vagy hasonlóval akadályozzuk meg, amelyet csak akkor távolítunk el, ha a (3) szupport ismét középhelyzetében van. Ezáltal azt érjük el, hogy az áramkör, melynek kikapcsolása által a tövis és hajtómotor közötti közlőmű kikapcsoltatott, mindaddig megszakítva marad, amíg a szalagnak újbóli föltekercselődését megkezdeni nem kell. A (34). csapágyakban befogott tövist már most ugyanabban az értelemben, mint előbb, a (16) szíjtárcsánál fogva kézizei továbbforgatjuk úgy, hogy a betekercselt tövisről lelógó szalagrészt a tövisre rátekercseljük és ráragasztjuk. A szükséges nyomást a (48) deszka létesíti, mely túlsúlyának hatása alatt a csötekercs kerületére ráfekszik. Ezek után a csövet a tövissel együtt az előzőleg kinyitott (34) csapágyakból kivesszük, mire a tövist belülről megmelegítjük, hogy a cső a tövisről lehúzható legyen. Ez a lehúzás könynyen eszközölhető, mert a tövisre rákent szigetelő anyag megolvad. Az új tövis és a (49) asztallap közé befogott szalagvéget ugyanolyan módon, mint ahogy az már le volt írva, ragasztjuk és tekercseljük rá az új tövisre, melyet e célból a (27) emeltyű és (30) kontaktusdarab közé helyezett szigetelő darabnak az eltávolítása után ismét motorikusán hajtunk, amivel egyidejűleg a szalagféket is szorosra húzzuk. A második munkamenettől kezdődőleg a (19) ütközőt a (20) sinen úgy erősítjük meg, hogy a (17) nyúlvány ezen ütközőnél fogva a (20) sint eltolja, mihelyt a megtekercselt tövis a (34) csapágyakba jut és a (102) szalag nyugalomban van. A balra eltolódó (20) sin a (94) emeltyűt a (93) hengerrel együtt magával viszi, és ugyanabban az irányban kilengeti. Ezáltal a (93) vezető henger süly ed és megengedi, hogy a (102) szalag a (79) fölvivő hengertől távolodjék, mely ugyan tovább forog, a szalagra azonban nem hat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gép csöveknek tekercselésére egyik oldalán szigetelő réteggel bevont szalagból, jellemezve egy a már megtekercselt tövis és a készlethenger közé beiktatott készülék által, mely a szalagot " kettévágása előtt egész szélességében egy üres tövishez fekteti és ehhez mindaddig hozzányomva tartja, míg a szalagnak elvágása után a szabad szalagvég az üres tövishez hozzá nem ragadt úgy. hogy a szalag állandóan kifeszítve marad, főleg abból a. célból, hogy hosszú csöveket folytatólagosan egymás után tekercselhessünk, 2. Az 1. alatt igényelt gépnek egy kiviteli alakja, jellemezve egy emelhető és sülyeszthető, a szalag alatt alkalmazott vízszintes (49) asztallap által, mely